68803. lajstromszámú szabadalom • Odhner rendszerű számológép kettős jelzőművel

_ 4 -tengely ós két (42) és (43) és kontaktustengely van ágyazva; egy (44) csavar egy kilengethető harmadik (52) keret forgáspontját alkotja, mely keret az állandóan kapcsolódó (45, 46) kerekek két sorát és a (47) kilincstengelyt hordja. Úgy az első, mint a második keret egy-egy födőlappal van lefödve, mely födő lapokban a számlálóművek ablakai vannak kiképezve. A számkeréktengelyek, ismert módon, a «nulla» helyzetbe való állítás céljából, oldalt kiálló szárnyas anyák segélyével kézzel elforgathatok. A közbenső (45) és (46) kerekek önműködő kapcsolására az (52) keret két (57) karjában (50) tengely van ágyazva. A (10) alaplemezben a (48) emelő forgathatóan van ágyazva, melyet egy mindkét irányban ható (49) bütyök befolyásol. A (49) bütyök működtetése a (4) számlálöműdob forgása közben történik, még pedig rendesen az «egyes» emelő hatása alatt. Az (50) tengelyre ható (48) emelő kilendítése által az (52) keret az (51) rúgó hatása ellenében elforog úgy, hogy az (52) keretben ágyazott (45, 46) keréksorozatok a két jelzőmű számgörgőinek (25) és (25') fogaskerekeivel kapcsolódnak. A második jelzőmű keretének állása szerint a két jelzőmű számkerekei csak egy közbenső (46) kerék, vagy pedig mindkét (46) és (45) kerék útján kapcsolódnak, miáltal a számgörgők forgásiránya vagy egyenlő, vagy ellenkező. A (49) bütyköt egy az első számlálóműkorongon elrendezett (53) csúszószegmens működteti, mely mint az 1. ábrából kitűnik, az «egye8» emelő körszegmensében fekszik. A (49) bütyök tehát csak addig marad befolyástól mentes, amíg a csúszószegmens hatáskörén kívül fekszik, vagyis a két jelzőmű normálállásban és a tizesátvitel alatt. Normálállásban a két szálálómű ki van kapcsolva, amikor is a számkerekek, ismert módon, az (54) és (56) szárnyas anyák forgatása által állíthatók «nullá»-ra. Hogy csak az egyik, az első jelzőművel egyedül számolhassunk, az (58) oldalfalon (59) kézifogantyú van elrendezve, mely normálállásából kimozdítva, a (60) perselyre föltolódó (61) foggal a (49) bütyköt oldalt tereli az (53) csúszószegmens hatásköréből, amikor is a (45) és (46) közbenső kerekek nem kapcsolódnak és így a második jelzőmű működésen kívül marad. A kívánt számértékeknek a számlálóműdobban való beállítására (1 -0-ig jelölt) tíz (62) billentyű van a számlálóműdob fölött elrendezve. Az «egy» számérték számára való billentyű baloldalt fekszik úgy, hogy az utolsó «0» hely, mint utolsó billentyű, jobboldalt esik. A föltüntetett foganatosítási alaknál a billentyűk két sorban vannak elrendezve, még pedig az egyik sorban a páratlan, a másik sorban pedig a páros számok billentyűi. Ezen billentyűkön kívül még egy nullára állítható és egy visszaállítóbillentyű van elrendezve. Az előbbi az első sor végén van és «00» jelzést hord, míg az utóbbi hátul van és «R» jelzéssel van ellátva. Valamennyi billentyű először egykarú (63) emelőre hat (1. és 6. ábra), melyek a visszaállító billentyű emelőjének kivételével közös (64) tengelyen forgathatóan vannak ágyazva. A (65) visszaállítóbillentyű emelője (6. ábra) oldalt fekszik, a (66) csap körül forgatható és a nullára állítható (67) billentyű emelőjére hat. A. visszaállítóbillentyű a nullra állító fogasrúd részemeléseinek lehetővé tételét célozza, mely fogasrúd a nullra állító billentyű megütésekor, egész hosszában elmozdul. Valamennyi emelő a billentyűk lenyomásánál (68) fogasrudakra hatnak, melyeknek fogszáma a beállítandó számjegyek értékének megfelel, vagyis az «1» számjegyhez tartozó fogasrúdon csak egy fog van, míg a «9» billentyűhöz tartozó fogasrudakon kilenc fog van. A «0» billentyű fogasrúdjának nincs foga, míg a nullára állító billentyű fogasrúdján tizenkét fog van elrendezve. A nullra állító fogasrudakra, mint már előbb említettem, a viszszaállító billentyű hat, melynek megütése által a nullra állító fogasrúd csak egy foggal tolatik el. Az összes többi billentyűmozgás a nullra állító fogasrúd ugyanakkora elmozgását létesíti, mimellett a fogasrúd előbb mindig a hozzátartozó fogaskerékkel