68708. lajstromszámú szabadalom • Kőolajizzólámpa

ken át áramlik. Ugyanezt az elrendezést a (22) tartály megfelelő elhelyezése mellett egyidejűleg úgy függő, mint más rendszerű lámpák számára tehetjük alkalmassá. Az 1—2. ábrák szerinti kivitel nagy területek bevilágitására alkalmas, magas oszlopra szerelt lámpát mutatnak, amilyenek pl. nagyobb vasúti állomásokon alkalmaztatnak. Ezeknél létrák alkalmazását kiküszöbölendő, gondoskodás történt arról, hogy a lámpa t«z olajtartálytól függetlenül, vagy pedig azzal egyidejűleg legyen sülyeszthető, illetve lebocsájtható. Emellett, a föltüntetett célszerű foganatosítási alaknál, a tartály és a lámpa közötti flexibilis tápláló cső is ki van küszöbölve. Az (1) oszlop fölső végén a (4) tengelyre ékelt (5) csiga, az oszlop alsó részén pedig a (2) tengelyre ékelt (3) csiga van elrendezve. A két csiga között fut a végnélküli (7) vonószerv, mely célszerűen részben kötél, részben lánc alakjában van kiképezve. Ezen vonószerv két megfelelő pontja közé van beiktatva a (6) olajtartály. Természetes, hogy oly ismert beakasztó eszközökről kell gondoskodnunk, melyek a tartálynak súlyánál fogva való sülyedé'sét megakadályozzák. A (6) tartályból (8) kar nyúlik ki, melynek végére a (9) tengelyre ékelt (10) csiga van szerelve. A (14) lámpa fölső végén (15) csigát hord, mely körül (11) vonószerv van vezetve; ennek egyik vcf

i

e a helytálló (13) ponthoz van kötve, másik vége pedig az ugyancsak a (4) tengelyre ékelt (12) csigán át a (16) dobhoz vezet lefelé, mely dob ugyancsak a (7) vonóelem két megfelelő pontja közé van beiktatva. A (16) dob tengelyén látható a levehető (17) forgattyú. Az eddigiekből következik, hogy a (16) dobnak megfelelő irányban való forgatásánál, a (11) vonószerv közvetítésével, csak maga a lámpa fog sülyedni. Ez a lámpa kezelése szempontjából szükséges. Ha pedig a (2) tengelyt forgatjuk ugyancsak a (17) forgattyú útján, a (6) tartály sülyed és vele együtt természetesen maga a lámpa is. A tartályt azonban csak ritkábban, pl. töltés céljából kell lebocsátanunk. Ezen foganatosítási alaknál a flexibilis táplálócső is ki van küszöbölve. Ezen célból célszerűen üregesen kiképezett, vagy külön tápláló csövet tartalmazó (8) kar lefelé irányuló (28) üreges toldattal van ellátva, mely az alatta elrendezett és a lámpához kötött (29) hüvelybe pontosan beilleszkedik. A (29) hüvelyből az égőhöz vezető (30) cső ágazik el. A (28) toldatba, ennek megfelelő helyén, elzáró szerv (csap, szelep) van beiktatva, mely fölhúzásnál vagy leeresztésnél önműködően nyílik illetve záródik. Ezen elrendezésre azert van szükség, hogy a lámpa lebocsáiásánál az olaj kifolyását meggátoljuk. Ezen elrendezéssel érjük el egyúttal azt is, hor

y eloltás céljából a lámpát nem teljesen, hanem csak annyira kell lebocsátanunk, hogy az elzáró szelep (csap) működtessék. Szerkezeti részleteiben a találmány tárgya sokféleképpen módosítható. Így pl. az 1—2. ábrák szerinti elrendezésnél az olajat az (1) oszlopra helytállóan erősített (6) tartályba szivattyúval alulról föl is nyomhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kőolaj-izzólámpa, jellemezve azáltal, hogy olajtartálya az égőtől függetlenül van úgy, hogy a két szerkezeti rész egymástól elkülönítve, tetszőleges magasságban van elrendezve és tápláló vezeték úlján egymással összeköt fe. 2. Az 1. alatti igényben védett kőolajizzólámpa foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az olajtartály helytállóan van egy lámpaoszlopon elhelyezve és az égővel vezető cső útján közlekedik. 3. Az 1. alatti igényben védett kőolajizzólámpa foganatosítási alakja, jellemezve több égőnek közös tartályból való táplálása által. 4. Az 1. alatti igényben védett lámpának foganatosítási alakja, jellemezve azél-