68685. lajstromszámú szabadalom • Gázvédőberendezés hullámverés ellen

nincsenek úgy, mint eddig, külön meg-erősilő szerkezetek (átütött karók, sod-Tonykötés stb.) segélyével egymáshoz erő-> sítve, hanem egyszerűen egymás mellé vannak fektetve és az egymáshoz, valamint a talajhoz való adhéziójuk folytán tartatnak meg helyzetükben. Némely esetben, példáuligen szeles vidékekén, vagy ha rendkívül nagy a hullámverés, az egyes rőzsehengereket a parton fölfekvő végükön egy-egy rövid karóval le is szögezhetjük, miáltal teljesen biztos fölfekvést nyerünk. Az egyes rőzsekötegek köbölt, minthogy egész szorosan feküsztiek -egymás mellett, elegendő nagy a súrlódás, hogy egymáshoz képest el ne mozduljanak nagyobb mértékben. Ennek az elrendezésnek viszont az az •előnye, hogy a szerkezetet áradó vagy .apadó víz esetén is igen könnyen kezelhetjük. A vízszin változása esetén ugyanis •mindig arról kell gondoskodnunk, hogy szerkezet a víz szélén a kellő helyzetben mégtartassék, vagyis sem áradás esetén egészen úszóhelyzetbe ne kerüljön, sem pedig apadás esetén a víz színétől •el ne maradjon és egészen szárazra ne kerüljön. Ezt a találmány szerinti elrendezésnél a legkönnyebben érhetjük el, amennyibena hengereket egyenként különkülön, tehát nagyobb munkaerő igénybevétele nélkül feljebb húzhatjuk vagy lefoocsáthatjuk. Tekintve, hogy a hengerek nagyobb része mindig vízben van, ez a művelet olyan gyorsan megy, hogy az •egész szei'kezet kilométerenként egy-két munkással minden nehézség nélkül kezelhető, ilj. a szükséghez képest eltolható. Minthogy -az esetleg alkalmazandó karók -az eddig alkalmazott karóktól eltérőleg ^gész rövidek (amennyiben voltaképen •csak a súrlódás kismérvű növelésére valók), azoknak beverése vagy kihúzása nem •okoz semmi nehézséget. A találmány tárgyát képező védőberendezés hatékonysága, Jll. huUáwiörő képessége tetszőlegesen fokozható a rőzseíiengerek vastagságának, hosszának, a karók méretének és számának s az egész szerkezet szélességének növelésével, továbbá azzal, hogy a védőszerkezetet két vagy több rétegben alkalmazzuk egymás fölött. A mellékelt rajzon az 1. ábra a védőszerkezetnek a töltésoldalhoz erősítésére alkalmas karót, a 2. ábra pedig az alkalmazandó rőzsehengert vagy köteget tünteti föl, a 3. ábra kis hullámverésnek kitett szakaszon alkalmazandó keskenyebb rőzsehengerszerkezet főiülnézete, a 4. ábra közepes hullámverésnek kitett szakaszon alkalmazandó szélesebb szerkezet, az 5. ábra pedig nagy hullámverésnek kitett szakaszon alkalmazandó széles védőszerkezet fölülnézete. A védőszerkezet összeállítása úgy történik, hogy a (b) rőzsehengereket az árvíz megérkezése előtt a töltésrézsű azon magasságáig leérőleg, amelynél a védekezés megkezdését szükségesnek látjuk, a védvonal irányára megfelelő szög alatt egymás mellé helyezzük és szükség esetén még az egyes rőzsehengereket fölső végükön az (a) karókkal leszögezzük a töltésoldalhoz. llykép a rőzsehengerekből megszakítatlan fölületű védőszerkezetet állítunk elő. Az árvíznek az említett magasságig való emelkedése alkalmával a hengerek alsó része a vízszinre kerül és összefüggő szerkezetet alkot, amely a hullámokat megfelelően leterheli és megtöri. A hullámok a nagy önsúllyal biró rőzsehengereket kisebb-nagyobb mértékben megemelgethelik ugyan, de helyükből elmozdítani és így a töltésrézsűt elhabolni nem képesek. Az árvíz emelkedésével a rőzsehengereknek mind szélesebb alsó része kerül a vízszinre és fokozatosan kisebbedő fölső része fekszik föl a töltésoldalon, míg végre bekövetkezik az a helyzet, amelynél szükségessé válik az egész szerkezetnek feíjebbhelyezése, ami a fentebb leírt módon a hengereknek egyenként való feljebbhúzásával eszközölhető.