68678. lajstromszámú szabadalom • Hevítő eljárás és berendezés

áramolhatna, ennélfogva a kondenzátorban lecsapódás nem léphet föl és a rendszer nem működik. Ha a kazánból közvetlenül táplálnók a gőzt a (69, 70) kígyócsőbe, azt oly nyomással lehetne betáplálni, mely megfelelő kondenzáló hőmérsékletet adna. Ha viszont a gópből vagy bármely más gőzforrásból igen alacsony nyomásnál ós így igen alacsony hőmérsékletnél kipuffogó gőzt táplálnánk a (69, 70) kígyócsőbe, az abszorbciós rendszer nem működnék. Ha tehát igen alacsony nyomású és igen alacsony hőmérsékletű telített kipuffogó gőzt használunk föl a (69,70) kígyócső számára, akkor ezen gőznek a kompresszió-nyomásnál lévő összes rejtett melegei valamint a kívánt nyomásra való fölkomprimálás által beléje helyezett meleg egy része (E) generátorban fölhasználható és így ezen gőznek meg lesz a kívánt kondenzáló hőmérséklete is, azonkívül pedig azon kompressziómeleg egy része, mely a túlhevített komprimált gőzben van, a generátorban tetszésszerint fölhasználható, mimellett a telített gőz rejtett melege a kompressziónyomásnál, a generátorban való fölhasználásra rendelkezésre marad. Úgy látszik, hogy a hasznos hevítés céljából elméletileg szükségünk volna a kondenzáció rejtett melegére, a kompressziónyomásnál, plus (-(-) a melegkülönbség 1/. a kompressziómunka melegegyenértéke és 2/. a telített gőznek a kompressziónyomás és az eredeti nyomás mellett való összes melege között. Tegyük föl, hogy olyan gőzgépünk van, mely elegendő mennyiségű 0 atm. nyomású (nyomás alatt mindig manometernyomás értendő) kipuffogó gőzt ad és tegyük föl hogy generátorunk működéséhez 120 C fokú vagy I atm. nyomású gőzt igényel; természetes, hogy dacára annak, hogy elegendő mennyiségű 0 atm. nyomású kipuffogó gőzünk van, számunkra értékkel nem bír, mivel hőmérséklete csak 100° C, nekünk pedig 120° C-ra van szükségünk. Tegyük föl továbbá, hogy a 0 atm. nyomású kipuffogó gőzt szállító gép olyan, hogy lehetetlen forgási sebességét, lóerősségét és hatásfokát oly módon megváltoztatni, hogy a kipuffogó gőz 1 atm. nyomással távozzék belőle; tegyük föl továbbá, hogy a kazánunk 7 atm. nyomású gőzt szállít; már most ha 1 kg. ilyen, 7 atm. nyomású gőzt, a generátorban való fölhasználása céljából, 1 atm. nyomásra lefojtunk, a rendelkezésünkre álló melegkülönbség, kalóriákban, kg.-ként ez: a 7 atm. nyomású gőz összes melege levonva ebből az 1 atm. nyomású gőz folyadékmelegét azaz 663-5 —120-4 = 543-1 kalória pro kg. Az 1 atm. nyomásra expandált 7 atm. nyomású gőznek hatásos középnyomása 2"8 alm. az 1 atm. nyomásra komprimált 0 atm. nyomású gőznek hatásos középnyomása pedig 072 atm. 1. kg. gőz, mely a gépben 7 atm. nyomásról 1 atmoszféra nyomásra expandál, 2'8:0-72 azaz 3-9 kg. 0 atm. nyomású gőzt komprimál 1 atm. nyomásra, ennélfogva a kazánból jövő 1 kg. 7 atm. nyomású gőzből a következő gőzmennyiséget kapjuk: az eredeti 1 kg. gőzt, mely 7 atm. nyomásról 1 atm. nyomásra expandált, plus (-)-) azon 3-9 kg, gőzt, mely 0 atm. nyomásról komprimáltatott föl 1 atm. nyomásra; vagyis összesen 4'9 kg. 1 atm. nyomású gőzünk van a kazánból jövő 1 kg. 7 atm. nyomású gőzből. Ennélfogva rendelkezésünkre áll 4-9 kg. 1 atm. nyomású gőz rejtett melege, vagyis 4-9 X 526-8 = 2580 kalória. így tehát az 543 1 kalória helyett, mely akkor állna rendelkezésünkre, ha az 1 kg. gőzt, mely a kazánból 7 atm. nyomással jön, a generátorban való közvetlen fölhasználásra 1 atm. nyomásra fojtanók le, 2580 kalória áll rendelkezésünkre azáltal, hogy ezen 1 kg. 7 atm. nyomású gőzt a gépben 1 atm nyomásra hagyjuk expandálni és 1 atm. nyomással hagyjuk a generátorba távozni és hagyjuk, hogy ugyanakkor 3 9 kg. 0 atm. nyomású kipuffogó gőzt komprimáljon 1 atm. nyomásra a generátorban való fölhasználás céljából. így tehát találmányom alkalmazása által 2580:543-1 =4-75-ször vagyis 375%-kal több meleget kapunk az 1 kg. 7 atm. nyomású gőzből, eltekintve a gép és a kompresszor súrlódásától és nem véve tekintetbe a komprimált gőz túlhevítettségét.