68594. lajstromszámú szabadalom • Elektrooptika fölvevőkészülék
Megjelent 1916. évi febrnár hó 9-én. MAGY. gg*. KIR. SZABADALMI wBB HIVATAL SZABADALMILEIRAS 68594. szám. VII/j. OSZTÁLY. Elektrooptikai fölvevőkészülék. DR STILLE CURT BERLIN/M ZEHLENDORF-WESTBEN. A bejelentés napja 1915 január hó 29-ike. Elsőbbsége 1914 február hó 6-ika. A fényérzékeny cellák már Becquerel munkálatai folytán a XIX. század közepe táján ismeretessé váitak, vagyis tudvalévő, hogy egy oly cella, amelynek kathodája egy tiszta ezüstlemez és amelynek anodája brom- vagy jódezüsttel bevont ezüstlemez, elektromos erőt fejt ki, amint a sóval bevont elektródát fény éri és hogy a sötétben a fotokémiai folyamat visszafejlődik vagyis a folyamat reverzibilis. Ha egy ily lemezt oly képpel világítunk meg, amelyet foto- \ grafikus úton akarunk átvinni, úgy oly áramok keletkeznek, amelyeknek erőssége a kép azon pontjainak világossága szerint változik, amelyek az illető ezüstlemez megvilágítását eszközlik. A megvilágításnak természetesen olyként kell történnie, hogy egyszerre csak a képnek egy bizonyos körülhatárolt pontja világítja meg az ezüstlemezt. A képnek ilyként való végigvilágítása egy átlátszatlan szalag segélyével történhetik, mely lyukakkal van ellátva és a kép előtt mozog. Ezen lyukak a szalagon olyként vannak elrendezve, hogy a képen ' úgyszólván sejtekre bontják, vagyis az első lyuk a kép első sejtjén keresztül, a második lyuk a kép második sejtjén keresztül és így tovább engedi át a fényt a fényérzékeny cellára. A lyukaknak egymástól | való távolsága tehát megfelel a fölbontott képfölület egy-egy sejtje hosszának, vagyis a kép szélességének, a lyukak magasságbeli eltolódása pedig a képsejtek magasságának, vagyis azon csíkok magasságának felel meg, amelyekre a kép föl van bontva. Mindez azonban nem képezi a találmány tárgyát. Az ily celláknál eddig a hatékony elektródának csupán egyik falát, nevezetesen '. azt, amely jódezüsttel, vagy hasonlóval volt bevonva, hasznosították. Jelen találmány tárgya oly elrendezés, amely megengedi, hogy mindkét oldalukon hatékony elektródákat világíthassunk meg, tehát hogy az elektródának úgy mellső, mint hátsó oldalát hasznosíthassuk. Ezt olyként érjük el, hogy a világítópontból jövő sugárnyalábot egy lencse- és prizmarendszer segélyével az elektróda mindkét oldalára vetítjük. A találmány tárgyának egy példaképeni foganatositási alakját mutatja a mellékelt rajz. A világító (P) pont sugarait úgy a (vl), mint a (v2) lencsékbe veti és a sugárnyalábok innen a (pl, p2) prizmákra esnek, amelyek a sugárnyalábokat az (E) elektróda mellső és hátsó oldalára térítik.
