68526. lajstromszámú szabadalom • Löveg kerekes lövegtalppal

•egy (H) kar van lenghetően ágyazva. A (H) karok mindegyike (hl) fogazással van ellátva, mely fogazások a (D) részen ülő (d3) fogazásokkal állandóan kapcsolódnak. A (H) karok azonkívül, hátsó végükön egy-egy (h2) fogazott ívet hordanak, melyek egy-egy (K) tiomlokkerékkel kapcsolódnak; utóbbiak a (G) lövegtalpfalakon vannak ágyazva és az {L) forgattyúval az önzáró (M, N) csavarhajtás közvetítésével (1. ábra) forgathatók. Ha a löveg vízszintes síktalajon van lemozdonyozva, akkor a (H, D és C) részek, a (h2, K) hajtás középállása esetén, oly helyzetet vesznek föl, hogy a (cl) pivot-csap függőlegesen áll. Ennek következménye, hogy a (B) lövegcső, a (cl) pivot-csap tengelye körül való elforgatásakor, emelkedését a csőburkolathorizonthöz képest nem változtatja. Az irányzókészüléken beállított lövési szög tehát a célnak ugyanazon magassági fekvésénél és távolságánál a löveg egész oldalirányzási területe számára változatlanul megtartható. Ha ellenben a löveget olyan talajon mozdonyozzuk le, mely sík ugyan, de a lövegcső torkolathorizontjához képest hajlik, akkor a (el) pivot-csap úgy a középállásban lévő lövegcső furattengelyén keresztül fektetett függőleges síkhoz képest hajolhat (ferde kerékállás), mint a keréktengelyen keresztül fektetett függőleges síkkal is szöget záiliat be, (a löveg függőállása), de hajolhat a (cl) pivot-csap ezen síkoknak csak egyikéhez képest is. Ezen esetekben a (D) és (C) részeket a lövés előtt, az egyik, vagy mindkét (L) forgattyú forgatásával, a (d2) csap tengelye körül, az (E) keréktengelyhez képest, ill. a keréktengelylyel együtt elforgatjuk, míg a (el) pivotcsap függőlegesen áll. Ezen beállítás inga, vagy libellák segítségül vételével történik. Ha végül a terep olyan, hogy a löveg négy támaszpontja (a kerekek és a két (Gr) lövegtalpfal fölfekvési helyei) nem fekszik egy síkban, akkor a (G) lövegtalpfalaknak a talajra való leesésekor mozgás jön létre oly értelemben, hogy az egyik (G) lövegtalpfal és az ezzel az (M, N, K, h2) hajtás útján kapcsolt (H) kar, a másik (H) karhoz -és az ezzel kapcsolt (G) lövegtalpfalhoz ké-i pest, sülyed. Ennek következménye, hogy a sülyedő (hl) fogasív a vele kapcsolódó (d3) fogasívet magával viszi, míg a másik (d3) fogasív a hozzátartozó (hl) fogasíven legördül úgy, hogy a (D, C) részek egyrészt a (d2) csap tengelye körül, az (E) keréktengelyhez képest és másrészt, (a kerekek agyában forgó) (E) keréktengelylyel együtt, bizonyos mértékben elforognak. A. (cl) pivotcsap ekkor (eltekintve a ferde kerékállástól és függőállástól) ferde helyzetet vesz föl, amelyből azt lövés előtt, az (L) forgattyúk egyikének, vagy mindkettejének forg it&Sá* val, függőleges állásba hozzuk. Az- 5. ábrán föltüntetett foganatosítási alak a leírttól csupán abban különbözik, hogy a (D) rész két (d5) gömbcsapot hord, melyeket egy-egy (kétrészü) (P) csapágytest vesz körül, mely utóbbi a (H) kar (h3) kivágásában az (E) keréktengelylyel párhuzamos irányban eltolhatóan van ágyazva. Ezen elrendezésnél a lövegnek ferde talajon való fölállításakor ós a (C) fölső lövegtalp (cl) pivot-csapjainak függőleges helyzetbe való beállításakor a (d5) gömbcsapok a (P) csapágytestekben elforognak, a (P) csapágytestek pedig a (H) karokban eltolódnak. Különben ezen foganatosítási alak működési módja azonos az először leírt elrendezés működési módjával. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Löveg kerekes lövegtalppal, melynél a lövegcső egy pivot-csap tengelye körül oldalirányban elforgatható, azáltal jellemezve, hogy a (cl, d4) pivot-csap, a lövegtalp kerekeihez képest, a lövegtalptesten ágyazott hajtások segítségével, két egymást derékszög alatt keresztező tengely körül, olymódon forgatható, hogy úgy ferde kerékállás, mint a löveg függőállása esetén függőlegesre beállítható. 2. Az 1. alatt védett löveg foganatosítási alakja, melynél a (szétterpesztett) lövegtalpfaiak a keréktengely körül egymástól függetlenül forgathatók és a pivotcsap, a keréktengelyhez képest, a lövegtalp hosszirányában fekvő tengely körül