68515. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes szádfalvas

Különböző karhosszak és más hajlásszögek 90°-tól eltérő szöget adnak. Az egymásra merőlegesen álló egyenlő karokkal bíró keresztesapnál, a karom nyílásszöge az elméleti (M) forgáspont körül u = 90°; az (M) forgáspont az (1, 2) és (3) karok metszési pontjával esik össze. Egy további szádfalvasillesztést pl. a körkeresztmetszetű csap és a megfelelő karom képezik. A körkeresztmetszetű csap határ helyzetei az 5—8. ábrákban vannak föltüntetve, melyek az 1—4. ábráknak felelnek meg. A nyílás szöge tetszésszerint választható, azonban a csap és karom közti hézag miatt v = max. 60° ot alig lépheti túl, mivel máskülönben a karom nem tartja a körkeresztmetszetű csapot fogva. Mindegyik profil két illesztő hellyel bír, melyek egymással egyenlők vagy egymástól különbözők lehetnek vagyis mindkettő lehet csappal vagy mindkettő karommal, vagy pedig az egyik csappal és a másik karommal ellátva. Az illesztőlielyek elméleti forgáspontjainak összekötővonala köré a profil többi részei csoportosulnak; ezek folytonos vonalú vagy tört vonalú egyenes vagy ívaiakú «rudazatot» képezhetnek és az illesztőhelyek forgáspontjainak összekötővonalaitól -egyoldalt vagy mindkét oldalon fekhetnek. Ezen profilképződmények közt olyanok is vannak, melyek eddig ismeretlen tulajdonságokkal bírnak és ezáltal a gyakorlat számára különösen hasznosíthatók. Ha a keresztcsap és a karom elméleti illesztési forgáspontjai közti «rudazat» ezen forgáspontok összekötővonatába esik, akkor a 9. ábrán föltiintetett profilt kapjuk. A 10. és 11. ábrákban a föntleírt falképző összetételek vagy összeillesztések vannak föltüntetve. Emellett az. elméleti illesztési forgáspontok összekötővonalainak összessége a fal tengelyét képezi. A 12. és.13*ábrákban az összeillesztésnek két további lehetősége van föltüntetve. Ezeknél az illesztési forgáspontok elméleti •összekötővonalai egymásra merőlegesen ál-Janak. Az elméleti illesztési forgáspontok közti egyenes rudazatnál tehát, keresztcsap és ennek két karját körülfogó karom alkalmazása mellett, két falképző és két sarokképző összetétel lehetséges. Ha a rudazat egyszer megtört és az illesztési íorgáspontokat összekötő elméleti vonaltól egyik oldalon fekszik, akkor a 14. ábrában föltüntetett profilt kapjuk. A 15. és 16. ábrákban a falképzőösszetételek vannak föltüntetve. A 15. ábrában a faltengely, a 16. ábrában az elméleti illesztési forgáspontok összekötő vonalában fekszik. A 17. és 18. ábrákban két további összetétel van föltüntetve, melyeknél az illesztési forgáspontok elméleti összekötővonalai egymásra merőlegesen állanak. Az illesztési forgáspontok elméleti összekötő vonala közötti egyszer megtört rudazatnál tehát, keresztcsap ós annak két karját körülfogó karom alkalmazásánál két falképző és két sarokképző összetétel lehetséges. Az elméleti illesztési forgáspontok összekötővonalától egyik oldalon fekvő kétszer megtört rudazatot a 19., 20., 21., 22. és 23. ábrák mutatják. Ha a (2) fölület az elméleti illesztési forgáspontok összekötővonalával párhuzamos, akkor az ismert alakokhoz hasonló 24., 25., 26. és 27. ábra szerinti alakokat kapjuk. A kétszer megtört rudazatnál, mely az elméleti illesztési forgáspontok összekötővonalától egyik oldalon fekszik a 24—27. ábrák szerinti szerkezetet is beleértve,, keresztcsap és ennek két karját körülfogó karom alkalmazásánál, újnak tekintendő a kétszeres falképző -és a kétszeres sarokképzőösszetétel lehetősége. A többszörösen megtört rudazat, mely az elméleti illesztési pontok összekötővonalától egyik oldalon fekszik, végül a félkörhöz közeledik. A viszonyok az eddig fölsoroltaktól alig térnek el. A többszörösen megtört rudazatok, melyek az elméleti illesztési forgáspontokat összekötő vonalat metszik, a görbe vonalakból