68505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés Röntgen-csőből vagy más forrásból származó sugarakkal eszközölt mély besugároztatásra

(59) emelő (66) csapján ágyazott (67) görgő gördülhet. A 16. ábrabeli példa értelmében a (10) cső a (69) támaszokon nyugvó kicserélhető (70) pályán mozog; a pályán való vezetésre a (72) kerekes (71) jármű szolgál, mely a (74, 75, 76, 77) csigákon vezetett (73) vonószerv révén húzható ide s tova a (78, 79) forgattyús hajtómű által. Amíg a 16. ábránál a (70) pálya félköralakú, a 16a. ábra laposan ívelt pályát tüntet föl. A pálya alakját természetesen módosíthatjuk aszerint, hogy a (10) csőnek a testhez képest milyen mozgást kell végeznie. A 17. ábra értelmében a csövet hordó. (59) emelő oldalról nyúlik az (1) kezelőasztal fölé. A (60) rése révén a (61) pecken vezetett (59) emelő a (85) csap révén a (81, 82) szögemelő (81) karjával van kapcsolva, míg a (82) karra az ezen kar (83) résébe fogó (84) forgattyú hat. A (84) forgattyú forgása vagy lengése a (81, 82) szögemelőt kilengeti úgy, hogy az (59) emelő végén lévő (10) eső is megfelelő, de laposabb görbén fog mozogni. Az egész berendezés ezen esetben egy külön (80) állványon van elrendezve. A besugározandó terület rendszerint nem hengeres, hanem laposabb alakkal bír úgy, hogy a cső pályájának egyes pontjairól tekintve, különböző méretekkel bír. A találmány értelmében a csőből kiinduló sugárnyaláb lehetőleg úgy méretezendő, hogy a besugározandó területnek a cső felé forduló projekcióját éppen kellően besugározza ugy, hogy a szomszédos területeknek és a testfölületnek túlságos besugározása lehetőlég elkerülte3sék. E célból szükséges a fényrekesztő résbőségét a csőmozgás közben megfelelően módosítani. A 20. ábrán kb. ellyptikus keresztmetszetű besugározási terület esetén van e művelet sémásan föltüntetve. Az (A) test belsejében (B) a besugározandó terület, a cső pedig az (a—k) köríven leng. Ha a cső az (a) pontban van, akkor az a szögnek megfelelő résbőséget megkapjuk, ha az (a) pontból két szélső érintőt vonunk a (B) testhez. Hasonlóan kapjuk meg a résbőséget a többi, (b, c, d, e, f, g, h, i, k) helyzet számára. Nem elégséges azonban, hogy minden helyzet számára megállapítsuk a megfelélő résbőséget, mert a testfölület egyenletes besugározásának elérésére az is szükséges, hogy a fölület egyes pontjai egyforma időtartamokra sugároztassanak be. Ezt azáltal érjük elr hogy a cső útjának egyes szakaszaiban a sebességet a résbőséghez megfelelő viszonyba hozzuk. A sebességet az egyespontok számára a következőképen állapíthatjuk meg. Induljunk ki az (a) pontbóh A szélső fölső sugár e helyzetben az (A) test fölületét az (1) pontban fogja metszeni. Ha e pontból egy másik érintőt vonunk a (B) testhez, akkor az a körívet a (b) pontban metszi. A (b) pontból már most fölső érintőt vonunk a (B) testhez, mely érintő az (A) test fölületét az (m) pontban fogja metszeni. Az ezen ponton átfektetett, a (B) testet alul érintő vonal a (c) pontot, eredményezi. Ha ilymódon haladunk tovább, a körvonalon egyforma időegységeknek megfelelő beosztást nyerünk, vagyis a körvonal egyes szakaszai képezik a mértéket a megfelelő sebességek számára, mert e szakaszok a cső által egyforma időtartamok alatt futandók be, hogy az (A) test fölületének egyes részei egyenletesen sugároztassanak be. A föltüntetett (B) test esetén a cső egyszerű ingamozgása közelítőleg kellő sebességviszonyokat létesít. Lehet azonban természetesen a sebességet pontosan is szabályozni alkalmas hajtómű, alaktárcsák, sablonok, stb. révén. A fényrekesztő résbőségének egyidejűleg szükséges módosítása a hajtóműtől függően, vagy egyszerűen a nehézkedés révén létesíthető. Ezen utóbbi módon működik a 18. és 19. ábrán föltüntetett fényrekesztő. A (10) csövet befogadó (9) szekrényben kiképezett (88) rés csak bizonyos terjedelmű sugárnyalábot bocsát át. A szekrény alatt a (89) függesztő (90) csapján foroghatóan van ágyazva egy második (91) fényrekesztő, mely a (93) nehezékkel terhelt (92) ingakart hordja. Ha a (10) csövet hordó főinga függélyes hely-