68482. lajstromszámú szabadalom • Eljárás használatra kész dohánygyártmányok nikotintartalmának csökkentésére
Meg-jelent 1916. évi január hó 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 68482. szám. X/c. OSZTÁLY. Eljárás használatra kész dohánygyártmányok nikotintartalmának csökkentésére. EBERT WILLY MÉRNÖK CHARLOTTENBURGBAN. A bejelentés napja 1915 március hó 11-ike. Elsőbbsége 1914 március hó 14-ike. Jelen találmány tárgya használatra kész dohánygyártmányok, nevezetesen szivarok, szivarkák, szívó-, rágó- és burnótdohányok nikotintartalmának csökkentésére szolgáló eljárásra vonatkozik, mely az önmagukban véve ismert desztillálómódszereket használja, azonban új eljárás alkalmazásával, amely az alábbi megfigyeléseken alapul: A tapasztalat azt mutatta, hogy a használatra kész dohánygyártmányok természetes nedvessége, különösen ha a szóban forgó cikkek sokáig feküdtek raktárakban, üzlethelyiségekben stb. a legtöbb esetben nem elegendő ahhoz, hogy a későbbi hevítés alkalmával az illető dohánygyártmányokban elegendő mennyiségű vízgőzt létesítsen, amellyel együtt kell tudvalevőleg a nikotint kidesztillálni. Ennek következtében a nikotintartalom C3ak elégtelen mértékben csökkenttetett, mert hiszen a csekély mennyiségű vízgőz csak jelentéktelen mennyiségű nikotint tudott elragadni. Dohányoknál tehát megkisérlették hevített vízgőznek a dohányon való keresztülvezetését. Az eddigi desztillálómódszereknél továbbá azon veszély állhat be, hogy túlságos hevítés esetén, vagyis ha elégtelen nedvességtartalom következtében a hőmérsékletemelést erőltetnék több nikotin kidesztillálására, azon anyagok is (aromatikus vegyületek, illatos gyanták, étherikus olajok stb.) gőzalakba mehetnének át és a dohánygyártmányokból eltávolodnának, amelyek az illető dohánygyártmányoknak épen jellegzetes tulajdonságait adják meg úgy, hogy egy aránylag ízetlen szalmaszerű termék keletkezik, mely a dohányzók kívánalmainak nem felelne meg. Már azt is ajánlották, hogy a nikotin kihajtását áramló vízgőzzel csökkentett nyomás mellett, tehát erősebb, vagy gyöngébb vákuumban végezzék. Azonban ezen módszer mellett is az aromatikus vegyületek eltávolodhatnak. Ezenkívül az eljárás gyakorlati keresztülvitelénél a dohánygyártmányok túlságos megnedvesítése és ezáltal alakjuknak megromlása következhetik be. Az eddigi desztilláló eljárások mellett még a következő hátrány is léphet fel. A használatra kész dohánygyártmányok hevítésénél keletkező, igen rossz szagú gőzök többnyire még az illető hevítőedény belsejében, az alacsonyabb hőmérsékletű föltileteken való lehűlés folytán kondenzálódtak, minek következtében egyrészről a csöppek keletkezését sohasem lehetett elkerülni, amelyek azután a dohánygyártmányokra lehullottak és piszkos foltokat idéztek elő, másrészről pedig a rossz szagú gőzök arányr Ti"IÍTr '•"' r -