68457. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyes fallemezekből álló falak előállítására

tiorgok gyanánt van kiképezve, amelyek merőlegesen állanak a (c) fülek síkjára és az (a) lemez (e) kivágásaiban feksze­nek, miáltal ezek a horgok elhajlás vagy letörés ellen szállítás közben stb. védve vannak. Hogy a később fölviendő habarcsnak ^z egyes lemezek között szilárd tarlása Jegyen, a lemezek fölső és egyik oldalsó pereme ismeretes módon (I) hornyokkal van ellátva, míg másik oldalperemük a lemezek szilárd összekötése végett (g) •ékekkel'van ellátva, amelyek ismeretes módon a szomszédos lemezek (f) hor­nyaiba hatolnak. A falakat a találmány értelmében a következő módon állítjuk elő: Az első lemezsort a fölső lemezperem­ből kiálló (c) fülek segélyével a (li) hor­dok útján a födémszerkezethez erősítjük. A második lemezsort ismét a (c) fülek segélyével az első lemezsor alsó peremén lévő (d) horgokba akasztjuk. Az így be­akasztott, illetve fölfüggesztelt lemezek csaját súlyuk folytán függélyes helyzetbe jutnak és ezen helyzet megállapításához függő súlyra nincs szükség, miáltal idő-és munkamegtakarítás érhető el. A be­akasztott lemezek ezen kívül sem igé­nyelnek kényes kezelést. A munka köz­ben elkerülhetetlenül föllépő lökések da­cára a lemezek sértetlenül megmaradnak -összekötött állapotukban. A fülek és hor­gok akképen vannak kiképezve, hogy a lemezsorok közölt 15 cm.-es rések ma­radnak.! lemezeket az ismertetett módon folytatólagosan a függélyes vasbetétek egyszerű egymásba való bekapcsolása út­ján fölfüggesztjük. A lemezeknek egymás között való •összeköttetéséhez tehát külön összekötő -elemekre, úgymint huzalra, horogra, vas­rudakra vagy csavarokra stb. nincs ^szükség. A lemezek fölfüggesztése közben az (i) résekbe nem jön habarcs. Mintán az egész falfölület a lemezek­nek a függélyes vasbetétekre való fftl­lüggesztése útján elkészült, az alsó lemez­sor kiálló vasbetéleit (j) kampók segélyé­vel a padlón rögzítjük. Ha az előállítandó fal 6 00 m.-nél hosz­szabb, úgy nagyobb szilárdság elérése végeit ismeretes módon horgonyzott rúd­vasakat húzunk az (i) résekbe. Az (i) réseket ezután (k) gipszszel vagy cementhabarccsal töltjük ki, mire a fal vakolásra kész. A találmány tárgyát tevő eljárás lehe­tővé teszi, hogy falakat nagyon egy­szerű módon tanulatlan munkások is könnyen és jól készíthetnek. A falak ké­szítésénél segédszerkezelekre, úgymint lé­cekre stb.-re nincsen szükség. A találmány tárgyát tevő eljárás mellett még a legvéko­nyabb kb. 3 cm. vastagságú lemezek sem szükségeinek a falfölület előállításánál segédszerkezeteket, míg falaknak oly mó­don való előállításánál, hogy a lemeze­ket alulról fölfelé egymásra rakják, se­gédszerkezetekre föltétlenül van szükség, minthogy a szabadon álló lemezek 3 cm. széles fölfekvési fölülele kellő tartást nem nyújt. A falnak a ta'álmány iárgyát tevő eljárás szerint való előállítása is gyor­sabban megy végbe, mint a falnak alul­ról fölfelé való elkészítése. Míg ugyanis az eddigi építkezési mód mellett két mun» kás naponla 50 m2 falfölületet képes el­készíteni, addig a találmány tárgyát tevő eljárás mellett 100 m2 -t készíthetnek. A falfölületek előállítása ily módon lénye­gesen olcsóbbá válik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás függélyes betétekkel ellátott fallemezekből álló falak előállítására, jellemezve azáltal, hogy a fallemeze­ket fölülről lefelé közbenső közegek alkalmazása nélkül egymás alá akaszt­juk és azután az azok között kelet­kező réseket ismeretes módon ha­barccsal kitöltjük. 2. Építőlemez az 1. igénypontban jelle­mezett eljárás foganatosításához, a

Next

/
Thumbnails
Contents