68364. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehér búzalisztpótlék előállítására

vagy toldata a dugattyú (114) külső végével fekszik szemben. Ebből következik, hogy a (108) bak lefelé lengése'után, minthogy a (30) bélés és a (24) lemez jobbra mozgattattak, a (24) lemeznek és a (30) bélésnek a 7. ábra baloldala felé való rákövetkező mozgásánál a (38) dugattyú (114) vége a (110) toldattal lép érintkezésbe, tehát a (38) dugattyú a (41) rúddal együtt az (50) dugattyúhoz szoríttatik és az (50) dugattyú (53) része az (52) perselyhez képest jobbfelé mozog úgy, hogy a kovácsolt lövedék az (52) perselyből kidobatik. Mielőtt azonban a (30) bélés a 7. ábra baloldala felé mozogna, a bélést előbb jobbra kell mozgatni, hogy az (52) perselybe vezetett (115) nyersdarab a (125) sajtolófejbe nyomassék és ott készre kovácsoltassék. Á lövedék elkészítése után a (30) béles balfelé mozog és a kész lövedék a leírt módon kidobatik. A (125) sajtolófej valamely alkalmas ismert módon Lehet kiképezve; legcélszerűbb kalapálófej alkalmazása, melynél a nyersdarabra egymásután bizonyos számú kalapácsütés alkalmaztatik, ami által a test a kívánt alakot megkapja.. A (125) sajtolófejjel a (126) légbebocsátócső van összekötve, mely a (127) levegőtartályhoz vezet; utóbbi a (128) elzárószervvel van ellátva (13. ábra). A (128) elzárószervhez a (129) cső csatlakozik, melyhez a (130) rúgó szorul, hogy az elzárószerv rendszerint zárva tartassék. Hogy az elzárószerv a kellő pillanatban nyittassék, a (68) táremelőn a megfelelő (131) bütyök van elrendezve (11. és 13. ábra), mely a (129) csővel kellő pillanatban érintkezésbe lép és a csövet a (130) rúgó hatásával szemben úgy lengeti ki, hogy az elzárószerv nyittatik. Ha a (131) bütyök és a (129) cső érintkezése nem következik be, a (130) rúgó a csövet a 13. ábrán jobbra lengeti és a sajtolófej körzetéből eltávolítja. Ha a cső a 13. ábra szerinti helyzetbe hozatott, legkülső vége közvetlenül a sajtolófejnél foglal helyet és a csőből kilépő levegő az összes fémrészecskéket vagy efféléket, melyek a kovácsolásnál az alak pontos megadását zavarnák, elfújja. Ha a tárból nyersdarabok vezettetnek az (52) perselybe, azokat mindenekelőtt a (69) tárral (137)-nél csuklósan összekötött (136) könyök által tartott (135) örzőrész ragadja meg. A (136) könyökemelővel a (138) rúd van csuklósan összekötve, mely a (140) rúgót tartja és a (141) toldatban van vezetve. Ezen elrendezés segélyével a (136) könyökemelő és a (135) rész mozgása szabályoztatik. A (135) örzőrész működése abban áll, hogy a nyersdarabot az (52) perselybe való bevezetés előtt és közvetlenül ezután alátámassza. A (68) táremelő és a (69) tár fölemelésénél a bevezetett (115) nyersdarabnak az (52) perselyben túlérő része a (135) rész fölé csappan úgy, hogy a nyersdarab a (125) sajtolófejbe szabadon bevezethető. Az adagolószerkezetnek a 15 — 17. ábrán föltüntetett kiviteli alakjánál a (18) tengelyen két (150) alaktárcsa van elrendezve, melyek a (153) tártartóval összekötött (152) szán által tartott (151) csigákkal működnek együtt. A (153) tártartó a (155) kibocsátónyílással van ellátva és a (154) tárat tartja. A (18) tengelyen a harmadik (156) alaktárcsa van elrendezve, mely a (152) szánhoz képest viszonylag elmozgatható és a (160) rúgóval ellátott (159) dugattyút tartó második (158) szánon elrendezett harmadik (157) csigával működik együtt. A (152) szánt, a (153) tartót és a (154) tárat az (55) rúgók (1., 3. és 5. ábra) mozgatják vissza kezdeti helyzetükbe. A második (158) szán és a (159) dugattyú visszamozgatása azáltal következik be, hogy a (159) dugattyú a (158) szánnal mereven van összekötve és a (160) rúgó, mely a (153) tartóra támaszkodik, azt a 15. ábrán balfelé nyomja és a (159) dugattyú oly mozgását hozza létre, hogy egy (115) nyersdarab bevezethető. A (156) alaktárcsa továbbforgatásánál a (159) dugattyú kifelé, a 15. ábrán látható helyzetbe tolatik és eközben a (115) nyersdarab a (155) nyílásból részben kitolatik, ez a nyílás persellyel van ellátva ugyanúgy, mint ezt a 7.ábra az (52)perselyre vonatkozólag mutatja; ez a részlet a 15. ábrán nincs föltüntetve. A