68363. lajstromszámú szabadalom • Rotációs hőerőgép illetve szivattyú

— 5 -egyik (46) széle valamivel rövidebb. Ezáltal mindegyik gyújtókamra a kipuffogó kamra felé nyitva tartatik úgy, hogy a kipuffogó gázok a gyújtókamrában nem maradnak vissza. A nyelv egyik szélének rövidebb alakban való kiképzése helyett a gyújtókamrák széleinek egyikét is kiképezhetjük rövidebb alakban; világos, hogy mindkét esetben azonos hatással helyettesítjük a kipuffogó gázoknak a gyújtókamrába való visszatartását meggátló, az 1 — 6. ábrák kapcsán ismertetett eszközöket. A 10 — 13. ábrákban két dobcsoporttal biró foganatosítási alak van föltüntetve, mely csoportok mindegyike két dobból áll. Az első csoport, melyet szivógépnek fogunk nevezni, szivattyú gyanánt működik, azaz a keveréket a (25) és (26) nyílásokon át beszívja és komprimálja. A maximális kompressió elérése alkalmával a (27) átbocsátó nyílás válik szabaddá, melyen át a keverék az első dobcsoportból a másik dobcsoportba áramlik át, amelyet expanziógépnek fogunk nevezni. Az expanziógép dobjai nyelveikkel és kamráikkal a 10. és 13. ábrákban szakadozott vonalakkal vannak föltüntetve, ahol is látható, hogy azok a szívógép megfelelő részeihez képest kissé előre vannak tolva, de ezekkel együtt rotálnak. Amikor tehát a szívógép kamrája közel van ahhoz a ponthoz, melynél térfogata zéróvá válik és egy töltést az expanziógépbe átvezet, akkor ezen -utóbbi gépben éppen megkezdődik a megfelelő tér képződése. A (28) gyújtógyertyák célszerűen az expanziógép hátsó falában a (27) átáramlási nyílással szemben vannak alkalmazva úgy, hogy a keverék a maximális kompresszió alkalmával, vagy esetleg előbb tehető ki a szikra hatásának. A (29) kipuffogó nyílások szakadozottan vannak föltüutetve. A kipuffo^ási löket azonos az előobi foganatosítási alakok kipuffogási löketével. Az ábrákból látható, hogy a kibocsátó nyílásokat), éppen úgy, mint a többi nyílást, a kamrák szélei vezérlik. 30-al oly kamra vau jelölve, mely a gázosítóval közlekedik; ezen kamra különben maga is gázosító gyanánt lehet kiképezve. A különböző foganatosítási alakok egész < működési módja a belső dobok papirosból kivágott sablonjaival könnyen követhető; a 10—13. ábrák szerinti kettő gépnél a belső dubok ezen sablonjait célszerűen átlátszó p ipirosból készíthetjük. Emellett sem a sablonokat, sem a külső dobot nem kell forgatnunk. hanem egyszerűen a sablonok tengelyét a külső dob tengelye körül keringésbe hozzuk, amikor is azonban ügyelnünk kell arra, hogy sem a külső dob, sem a sablonok saját tengelyeik körül rotációt ne végezzenek. A 14. és 15. ábrák szerinti foganatosítási alaknál a belső dob, a nyelvek és a külső dob egyik oldalfala rotál, míg a külső dob palástja nyugalomban van. Ezen foganatosítási alak tehát az 1 — 6. ábrák szerinti gépnek alternatív kiképzése. A 16 — 18. ábrákban föltüntetett gépnél a (32) állvány egyik végén a (33) és (34) csapágyakat hordja, melyekben az 1—6. ábrák szerinti egyszerű gép (2) belső dobjának (35) ürös tengelye jár, míg az állvány másik vége a külső (1) dob (38) tengeljét fölvevő (36) és (37) csapágyakat hordja. A dobok belső elrendezése az 1—6. ábrák szerinti géppel megeggyezik, azzal a különbséggel, hogy a 16. ábra szerint az ürös (85) tengelyben még a (39) vízcsövek vannak alkalmazva, amelyeken át a (2) dobban hűtővíz keringéséről gondoskodhatunk. 40-el egy helytálló tok van jelölve, mely a (41) cső útján egy (föl cem tüntetett) gázosítóval közlekedik. A (7) bebocsátó nyílás a (40) tokkal csak a dobok fordulatának egyrésze alatt és pedig a szivólöket kezdetén közlekedik. A tok rövidebb alakban van kiképezve úgy, hogy a szivólöket további része alatt a (7) bebocsátónyílás a tokon kívül esik, miáltal a dobokba közvetlenül az atmoszferikus térből levegő szivatik be, mely az éppen beszívott keveréket hígítja. A kipuffogó gázok a (8) nyíláson át közvetlenül a külső levegőbe áramlanak, de bebocsáthatjuk azokat egy küíön, a (40) tokhoz hasonló tokba is. A (9) gyújtógyertya a (42) villamos vezetékkel van összekötve, mely a (35) tengelyen átjár és egy (föl nem tüntetett) csúszógyúrűhöz vezet.