68341. lajstromszámú szabadalom • Fényszórók pillanatzára
a két födősáv közötti tömítéshez simul, sőt még ezt is átlapolja. E közdarabot a két egymáshoz csatlakozó födőlappal egy testté ás képezhetjük ki. A rajz 4a, 4b és 5. ábráján az új záróberendezésnek példaképeni kiviteli alakját büntettük föl távlati képen, amelyben a födölapok szélei egymást tekervényesen (labirintszerűen) födik. A 4a és a 4b ábrában két egymás melletti téglányalakú bádogcsíkot tüntetünk föl. Köralakú fénykibocsátó nyílás zárására a födölapok végeit lépcsősen képezzük ki. A födölapok tartó keretének szintén lépcsős belső részét az 5. ábrából látjuk. A mondottak szerint az egyes (f) és (g) födölapok közötti rést, egymásba nyúló (k, i) labirinttömítéssel zárjuk. A födölapok és a, fény kibocsátására szolgáló nyílás (p) kerete közötti rést (5. ábra) viszont az (m, n) íödőcsikkal együttműködő (k, 1) labirinttömítéssel födjük. A forgástengelyt körülvevő teret a rajz szerint egy hengeres (o) testtel takarjuk el, -amely a záron olykép van megerősítve, hogy .közötte és a zár keresztszéle között a fény nem hatolhat keresztül. Az összeállított zárban az (o) test a keret (q) nyílásában foglal helyet és részben az (m) és az (n) födősávval takartatik el. Ekképen a forgási tengely közvetlen közelében is labirintszerű zárat kapunk. A hengeres test helyett egy bádogsávot is alkalmazhatunk, amely pl. szélszárny módjára mozog a (q) nyílásban. Az (o) testet, vagy más efféle alkatrészt természetesen a (p) keretre is erősíthetnők, amely esetben ez a test a födősáv megfelelő nyílásába nyúlna. A két födősáv érintkező széleinél magasságában födetlenül hagyott közöket a rajzolt példában a különleges (r) födőlécekkel zárjuk, amelyek a (p) tartókereten vannak a fényt tökéletesen záró módon megerősítve. E lécek az (m) és az (n) alkatrészt kötik össze egymással. Az (r) lécet úgy képezzük ki, hogy a három labirintszerű (k) és (m, 1), továbbá (n, h) és (i) födéshez csatlakozzék, illetőleg találkozó helyét átlapolja. Ekképen az (r) léc közvetlenül érinti az (m) lécet úgy, hogy e két alkatrészt egymással egyesíthetjük. Az (a) lécet (s) sávval toldjuk meg, amely a fényt jól lefödve, fogja körül az (r) lécet. E léc alakját végül úgy szabjuk meg, hogy az (f) födősáv (h) üregébe beleüljék (4. ábra) ós ezt az üreget megtoldva a (g) födősáv és a (p) tartókeret közötti rést födje. Az (i) és (k) labirintszerű födés metszéspontjainak tömítéséről kell még szólauunk. E föladatot a találmány szerint akkép oldjuk meg, hogy a metszőponton a labirintszerű födések mélységét felére redukáljuk. Evégből az (i) é3 (k) labirintfödések külső oldalát (t) és (u) metszőpontjukon kivágjuk. E két kivágás a találmány szerint a (v) födőlap közbeiktatásával nyúl egymásba (5. ábra). Az új zárt előnyösen oly jelzőkészülékekhez használhatjuk, amelyek egyes födősávjai egyenlő pl. téglány-alakúak, minthogy e sávokat kevés szerkezeti elemből állíthatjuk elő. A föntebb leírt példa szerinti kivitelben csak négy szerkezeti elemre van szükségünk, nevezetesen: 1. az (o) testekre vagy bádoglapokra; 2. a (q) furattal ellátott betétekre. Eme kétféle alkatrészt egy-egy fényszóró vagy fényszórócsoport zárjaihoz vagy pedig általában tömegben gyártva használhatjuk; 3. az (m) lécekre a hozzájuk forrasztott vagy hegesztett (r) toldattal, s végül 4. az (s) toldattal ellátott (n) lécekre. Egy-egy fényszórócsoporthoz tartozó eme utóbbi alkatrészeket szintén tömegben gyárthatjuk és csak esetről-esetre vágjuk le a megfelelő hosszban, amire minden további megmunkálás nélkül szerelhetjük őket. A födősávokat a föltüntetett példában szekrényszerű alakban képeztük ki. A találmány lényegét azonban a sávok alakja és kivitele nem érinti; egyszerű vagy bordákkal merevített lemezeket is használhatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A fényt tökéletesen födő redőnyszerű pillanatzár fényszórók számára, jellemezve a fényszóró váza és a zár közötti
