68315. lajstromszámú szabadalom • Teljesítményszabályozó sűrítők és szivattyúk számára

lepek iehál nem sülyednek eléggé |jyor^an szelepülésük felé úgy, liogy ezen idő iilalt is fojtás áll be. Minden esetben különösen fontos nzon 'körülmény, hogy nagyobb fordulatszámnál számos szelepnek ily módon való -mechanikus vezérlése a nagy tömeghatárok következtében lehetetlen. A jelen találmány az ismert eszközök közül nyomólégnek vagy más közeghozzááramlásnak a szívószelepekre való behatását használja föl. A találmány lényege abban áll, hogy az erőközegnozzááramlást a gép minden lökete közben megszabadítjuk és megszakítjuk, még pedig a gép által hajtott, egy szabályozó befolyása alatt álló vezérlőelem segítségével. Amint kivitt szerkezetek mutatták, a szelepek még igen gyorsan járó gépeknél is az erőközeg által való ezen befolj'ásoltatást rendkívfil gyorsan követik úgy, hogy kitűnő diagrammok jönnek létre. Nagy tömegek egyáltalában nincsenek •többé, miután az egész vezérlés abban 411, hogy közös légoszlopban a nyomólevegőt leszakítjuk vagy átáramolni engedjük. Ilyen módon igen gyorsan járó -gépeket nyerhetünk, melyeknek diagrammjai tökéletesen élesen vannak kifejlődve, •miután a nyomóközegnek a szívószelepektől való elszakítása alkalmával a szelepek azonnal önműködően fekszenek föl szelepülésükre. A nyomóközeg oszlopa tetszőleges számú szelep felé elágazhat úgy, hogy a befolyásolandó szelepek száma gyakorlatilag határolva nincs. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának példaképen vett foganatosítási alakja sűrítőn való alkalmazásában látóba tó. Az 1. ábra az egész gép egyszerűsített, részben metszett nézetét mutatja, a 2. ábra a nyomólevegő vezérlésére való berendezés metszete, míg a 3. ábrán három egymásra fektetett •diagramm van föltüntetve különböző szabályozóállásnak megfelelően. Az (1) sűrítő a (2) szívószelepekkel és -a (3) nyomószelepekkel van ellátva; a szívócsövek (4)-el, a nyomócsövek pedig (22) vei vannak jelölve. Minden egyes szívószelep hengerbe beköszörült (5) dugattyúval bír, melynek hengere cső útján a (21) nyomótariánnyal van összekötve. A (15) összekötőcső azt jelzi, hogy a (21) nyomótartány valamely nyomótérrel van összekötve. Ezen nyomótér külön nyomólégtartány lehet. A (21) nyomótér fölölt zárós7.elep gyanánt a (7) gömb szolgál, melyet rendesen a (9) rúgó nyomása alatt álló (8) dugattyú terhel. A (24) dugattyúrúd fölső részén a (23) toldat van kiképezve, mely alá a (10) lengőemelő vége nyúl. Ezen emelő másik vége csuklórúd úlján a (18) forgáspont körül lengethető (11) emelővel van összekötve, melyei a gép pl a (16) fogaskerék által meghajtott (12) excenter útján hoz lengőmozgásba. E közben a (10) emelő a (8) dugattyút a (7) gömbtől eltávolítja, minek folytán a gömb üléséről fölemelkedik és ezen idő alatt a (21) tartányból a (6) csöveken át nyomólevegő jut az (5) dugattyúhoz, mely a (2) szívószelepeket nyitja. Ezen idő alatt, a löket kezdetén, tehát komprimálás nem jön létre, hanem a levegő megnövelt nyomás nélkül a szabadba áramol vissza. Ha a (10) emelő a (23) toldatot elengedi, a (9) rúgó a (8) dugattyút lefelé szorítja és a gömbszelep zár. Ennek előtte a gömb a fölső (25) szelepülést zárta tömítve, minek folytán a nyomólevegő a (20) nyílásokon át nem távozhat. A (6) csőben összegyülemlett nyomólevegő már most a (20) nyílásokon át a szabadba lép ki. A (8) dugattyúból ezen levegő átereszlésére oldalt hosszhornyok vannak alkalmazva. A (7) gömbszelep fölemelésének és ennek folytán a (2) szívószelepek nyitásának tartamát szabályozó határozza meg. Az 1. ábráa példaképen a (13) dugattyúból és hengerből álló nyomószabályozó van föltüntetve. A (13) dugattyú a (14) rúgó hatása alatt áll, (15) vezetéken át pedig a dugattyúra valamely készlettartány nyómólevegője hat be. Ezen nyomáshoz képest a (11) emelő (18) lengési pontja a