68306. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rezonancia beállításához különböző frekvenciájú periódikus rezgések segélyével

2 -táblát. Ulóbbi elrendezésnek különös előnye, hogy a Geissler-csőnél sokkal érzékenyebb berendezés, pl. lükörgalvanométer, is alkalmazható, nidy a rezonancia •pillanatában a jelzőtárcsa megfelelő részére fénysugarat vet, miáltal az ezen helyen lévő jel láthatóvá válik. M'ndaddig, míg az érkező hullámok rezgésszáma állandó, a jelzőtárcsa minden egyes fordulata alkalmával mindig ugyanazon helyén vilái>íttatik meg. Jelen találmány arra is fölhasználható, 'hogy a föladó állomáson levő gépnek •egybevágó járását a fölvevő állomáson lévő géppel megállapítsa. E célból mindkét gépnek egy-egy teljesen azonos rezgőiérendezést kell befolyásolnia olykép, hogy •annak rezgéseit periodikusan változtassa; ha már most a két rezgőberendezésből kiinduló hullámok a két berendezési kölcsönösen érik, úgy a két gépnek azonos fordulatszáma mellett mindig ugyanazon a helyen következik be a rezonancia és így a Geis^ler-cső a hozzáképest viszonylagosan forgó jelzőtárcsának mindig ugyanazon a részén fog világítani. Ha azonban a két gép teljesen egybevágóan jár, úgy állandóan rezonancia lesz cs a Geissler-csövek mindkét helyen állandóan világítani fognak. Jelen találmány gyakorlati kivitelére legczélszerűbben a drótnélküli táviratozásnál használt rezgések használhatók fel, melyeknek rezgésszáma ugyancsak ismert módon változtatható. Mellékelt rajz 1—2. ábráin látható jelen találmány két ipéldaképpeni kiviteli alakja. 1. ábra szerint a fölfogó rendszer ismert smódon a földdel érintkezésbe hozott (a) légvezetékből áll, melynek (b) önindukciós tekercséből ágazik el a (c) detektoráramkör, melyben (d) kondenzátor párhuzamosan van elrendezve az (e) relaishez. A fölvevő készülék saját rezgéseinek változtatására a (b) önindukciós tekercshez párhuzamosan kapcsolt, ismert kivitelű, forgó kondenzátor szolgál, melynek .mozgékony (f) lemezeit (g) mótor forgatja állandóan a helytálló'(h) lemezek között. Ezen kondenzátorral egyidejűleg forgásba hozatik az (i) érintkezőkar is, melynek (k, l) keféi az (m, m) csúszógyűrűk (n. n) kefék és az (e) relais (o) munkakontaktusának közvetítésével a rajzon fel nem tüntetett áiamfoi'rás sarkaival állanak kapcsolatban, mely áramforrás az (e) relais (p) nyugvó kontaktusán át a (g) motort is táplálja. A (k, 1) kefék az (s) beállíló-mótor tengelyén ülő kommutátornak (q, r) félgyűrűalakú érintkeződarabjain csúsznak és (t, u) csúszógyűrű és (v, w) kefék közvetítésével az (s) beállílómótor áram hozzávezelésével állanak kapcsolatban. Aszerint, amint a (k) kefe a (q) vagy (r) szegmenssel, egyidejűleg pedig az (1) kefe az (r) vagy (q) szegmenssel érintkezik, forog az (5) mótor egyik vagy másik irányban, föltéve, hogy az (e) relaisnak (o) munkakonlaktusa zárva van. Ha a kefék a szigetelő (x) közdarabbal érintkeznek, úgy az (s) mótor áramköre meg van szakítva. A működési mód a kővetkező: Ha a föladó állomáson útnak indítanak egy hullámlöketet, úgy annak hatására a fölvevő állomáson a (c) delektor abban a pillanatban szólal meg, amikor az ugycviolt állandóan körülfutó forgó kondenzátorral rezonáló állásban van. Amint ez bekövetkezik, úgy az (e) relais az (o) munkakontaktushoz huzatik, miállal (p)nél megszakad a (g) mótor áramköre, az (s) mótor áramköre pedig záratik. Ennek következtében az (s) mótor a (k, 1) kefék állása szerint, egyik vagy másik irányban megindul és mindaddig forog, míg a kefék az (x) szigetelő résszel nem jutnak érintkezésbe. Ekkor a mótor és vele együtt a forgó kondenzátor megáll és mindaddig nyugalomban marad, míg más rezgésszámú hullám nem érkezik. Ekkor a már ismertetett módon a forgó kondenzátor ismét mindaddig mozog, míg új rezonáló állását e'érte, amiután az előbb ismertetett folyamat ismétlődik. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál két mótor helyett csak egy mótor változtatja