68298. lajstromszámú szabadalom • Telefonrelais

közül az egyik az erősbbíténdő áramok szuperponálására, míg a másik az erősbbített áramnak valamely jelzőkészülékhez való hozzávezetésére szolgál. A Bunsen-lángzó -alatt a lapos (157) tartány van elrendezve, mely a ritka földek sójának (pl. cerhidrogén stb.) oldatával vagy valamely radioaktív anyagnak valamely szénhidrogénben, alkoholban, étherben stb. való oldatával van megtöltve. Ha a (147) és (155) kapcsoknál az erősbtoítő áramot bevezétjük, akkor az egyrészt -csak a (148) hálón, másrészt csak a (151) lángzón haladhat át. Ez a két elrendezés ép úgy működik, mint egy blokkondenzátor elektródái. Az egyenáram, normális körülmények mellett, nem hidalhatja át a (148) és (151) részek között lévő dielektrikumot. Ha azonban a közvetítőközeget valamely módon vezetővé tesszük, akkor a (151) lángzó és a (148) háló között aránylag lassú kisülés megy végbe úgy, hogy most már az erősbbítő áramkör zárva van és abban oly áram kering, melyre az erősbbítendő áramok szuperponálhatók. A vezetővététel A Bunsen-láng meleg lánggázai által történik. A láng már maga kisülően hat és a jelen esetben ez a tulajdonsága még azáltal fokoztatik, hogy a lánggázok megfelelő sók hozzákeverése és fölbontása által ionizáltatnak. E célra a kalciumoxydból (krétadarabból vagy hasonló anyagból) előállított <156) lángző szolgál. Magától értetődik, hogy kalcium helyett minden más metallion használható, ha csak az a lángba könnyen átmegy, ami az intenzív lángszínezésen könynyen fölismerhető. Azonban ily módon több metalíiont is fölvehet a láng, amennyiben pl. a (156) lángzót fémoxydok keverékéből, pl. kalciumoxydnak ceroxyddal, thoroxyddal stb. való keverékéből állítjuk elő. Ehelyett ezen fémvegyületek egyike, pl. cerhydrogén valamely folyékony szénhydrogénben, borszeszben vagy éterben oldható és a gőzök a világítógázhoz stb. keverhetők. Ha pl. spiritus-lángzót használunk, akkor a cerhydrogént közvetlenül a lámpa töltésére használt spiritusban oldhatjuk föl, miáltal a relaishatás független lesz az alkalmazott gáztól. Az említett célra egyáltalán bármely gyúlékony vagy gázalakú szénhydrogén használható. Az ezen áramkörre szuperponált áramingadozások már most az ionizált lánggázokban teljesen más vezetőképességre lelnek, mint a fémes vezetékben és a leírt módon igen gyönge áramokat erősbbíthetünk. A 8. ábra további elrendezést mutat, melynél a kondenzátorelektródák két egymáshoz központos izzótestből állnak, melyek között a közbenső tért az ionizált lánggázok képezik. A (160) alátéten a (161) világítógázlángzó stb. van eh-endezve, mely (162)-nél a gáztömlő csatlakoztatására való (162) csövet és (l63)-nál az erősbbítőáram bevezetésére szolgáló kapcsolót tartja. A (164) lángzónyílás fölött egy a célnak megfelelő (165) izzótest van megerősítve és az utóbbi fölé a (166) izzóharisnya borítható, mely a (167) drótra van erősítve. A két izzótest fölé előnyösen egy a (176) lángzókoronára helyezkedő (177) henger van borítva. A (167) drót egyidejűleg áramhozzávezetésre szolgál és a (176) lángzókoronában lévő szigetelt (168) átvezetónyíláson át a (169) vezetékhez és a (170) elágaztatási ponthoz halad ; az utóbbitól a (171) vezeték az első (172) primértekercshez és a (173) vezetéken át a második (174) primértekercseléshez éa a (175) kapocshoz vezet. A gázlángzón lévő (163) szorítócsavartól a (178) vezeték az első (174') primértekercshez halad, mely utóbbi a tulajdonképeni vevővel összekötött második kapcsolószerkezethez tartozik; ezen primértekercstől a vezeték a (173') összekötővezetéken át a második (172') primértekercshez és ettől a (175') kapocshoz halad. Emellett a leírt erősbbítőáramkörrel egy a (122) kondenzátorból és a szabályozható (179) önindukcióból álló rezgéskör van párhuzamosan kapcsolva. A vonalat a relaisvel összekötő első kapcsolószerkezet (172, 174) primértekercsei egy fölosztott vasmagon vannak elrendezve, mely a permanens (75) patkómágnes két szárán a pólus közelében áthatol. Az említett piimértekercsekkel váltakozva (71) és (72) sze-