68277. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázok által tovaragadott fémgőzöknek és fémtartalmú részecskéknek a gázokból való kiválasztására

vezhetünk, alkalmas (d) bevezetőnyílás van kiképezve, amelyen át a fémtartalmú gázokat nyomás alatt bevezetjük. A nyomás alkalmazása és az (a) válaszfalnak a folyadék fölszíne alá nyúló elrendezése által elérjük, hogy a bevezetett gázok az (A) nyomókamrából az (a) válaszfal alsó szélét megkerülve nagy erővel áttörnek e folyadékon a legközelebbi kamra felé és ebben a folyadék fölszínén heves hullámzást és habzást idéznek elő. Ez utóbbi jelenség intenzitása nagy mértékben fokozható még egy az (a) válaszfal alatt a folyadékban elrendezett és a legközelebbi kamra felé /lejtősen emelkedő (c) terelőfölület által. E terelőfölület hatása abban áll, hogy a második kamra felé törő és a folyadékban apró buborékokká szétosztó gázokat a folyadék fölszíne felé irányítja és így a gázbuborékok a folyadékfölszínen kényszerülnek áttörni, miközben azon intenzív habzást idéznek elő. Az ily módon mechanikailag előidézett habzást rendszerint még nagyban elősegíti az a körülmény, hogy a szóbanforgó gázok, mint égéstermékek igen nagy hőfokúak és így az alkalmazott folyadékot, rendesen vizet, részben forrásba is hozzák. A habzás intenzitása az (a) válaszfal utáni kamrában, melyet épen ezért habzókamrának nevezhetünk, oly nagy, hogy úgyszólván e kamra egész belső terét szétszórt folyadékrészecskék töltik meg. E folyadékrószek visszatartására ez (a) válaszfal után a folyadék fölötti térben legalább egy függőleges (bl) válaszfal van elrendezve, mely azonban nem nyúlik, mint az (a) válaszfal a fölszíne alá, hanem már a folyadék fölszíne fölött végződik. E válaszfal a habzókamrában fölkorbácsolt és szétszórt folyadékrészeket, melyek a gázokkal való benső érintkezés révén épen a gázokból az adhézió folytán magukhoz ragadott értékes fémtartalmú részecskéket tartalmazzák, visszatartja é3 csupán a fémtartalmú részeiktől megfosztott gázokat engedik tova a vízfölszín és a (b) válaszfal alsó széle között (el) keresztmetszeten át a legközelebbi kamrába. A követett cél elérésére előidézendő habzás rendesen oly nagy, hogy az első habzókamra után sem szűnik meg, hanem a fölkorbácsolt folyadékfölszín a (bl) válaszfal által hagyott (el) keresztmetszeten átcsap és a habzás habár csekélyebb mértékben a következő kamrában is folytatódik. Ezért rendesen két (Bl) ós (B2) habzókamrát képezünk ki az (a) válaszfal után elrendezett két függőleges (bl) és (b2) válaszfal -alkalmazása folytán, mely mindkettő a folyadék fölszíne fölött ér véget úgy, hogy a fal alsó széle ós a folyadék föl szín között egyegy (el) ill. (e2) közlekedő nyílás marad. Az első (el) nyílást célszerű a második (e2) nyílásnál szűkebbre venni, azaz a (bl) válaszfal alsó szélét- a folyadékfölszínhez közelebb elrendezni, hogy (bl) válaszfal a habzó folyadékfölszínnek a (B2) kamrába való átcsapását hatásosabban megtörje. A (b2) válaszfal után egy további (C) kamra van kiképezve, melyben az értékes alkatrészektől megfosztott gázok összegyűlnek és melyet épen ezért gyűjtőkamrának nevezhetünk. E gyűjtőkamra az (f) kivezetőcsatornával van ellátva, melyen át a gázok távozhatnak. A (Bl) és (B2) kamrákban fölkorbácsolt habot, mely óriási fölületénél fogva a gázokban foglalt értékes részeket magához ragadja a (bl) ós (b2) válaszfalak eme kamrákban visszatartják és a folyadékfölszín heves mozgása folytán szétszórt folyadékrészek a válaszfalakról újra a folyadékba sodorják. A gázokból kiragadott értékes részek ily módon a folyadékban iszap alakjában gyűlnek össze. Bizonyos mennyiségű gáznak az említett módon való áthajtása után, a gáz bevezetést megszüntetjük, az iszapot leülepedni engedjük, a fölös folyadékot eltávolítjuk és a visszámaradó értékes iszapot összegyűjtjük. Az iszap könnyebb eltávolítására kamrák oldalfalain alkalmazott alkalmas zárószerkezettel ellátott (gl, g2, g3, g4) ajtók szolgálnak. A (C) gyűjtőkamrából távozó gázok csekély mennyiségben értékes anyagot tartalmazó folyadékrészeket ragadnak magukkal, ezek leejtésére az (f) csatorna után egy to-