68253. lajstromszámú szabadalom • Keverőgép különösen gumi számára
Megjelent 1915. évi október hó 89-én. MAG V. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 6825B. szám. XI b. OSZTÁLY. Keverőgép, különösen gumi számára. KEMPTER FRITZ IGAZGATÓ STUTTGARTBAN. A bejelentés napja 1914 julius hó 4-ike. Gumikeverékek előállítására jelenleg majdnem kivétel nélkül a gyúró- és őrlőhatást gyakorló, általánosan ismert keverőhengerek szolgálnak. Ezen gépekmek azonban lényeges hiányaik vannak ; nem dolgoznak önműködően, mert folyton kézzel való utánsegítésre szorulnak, a kezelőmunkásra nagyon veszélyesek, akinek ügyességétől és figyelmétől függ teljesen a keverék sikere. Ezért már régóta keresnek önműködő gépet és legalább is könnyen előállítható, 'lágy, különösen guttaperchából való keverékek számára eredményesen használtak gyúrógépeket, milyen pl. az ismert Wemer & Pfleiderer-rendszerű. A tulajdonképeni gumigyártás céljaira azonban, mikor arról van szó, hogy nagy mennyiségű töltőanyagot, közöttük morzsás és szemcsés anyagokat, mint faktis-gumihulladékokat, gyantákat stb. kell aránylag kis mennyiségű nyersgumiba homogén módon begyúrni, ez eddig kielégítő módon nem sikerült, mert mindezen gyúrógépek tisztán gyúróhatást gyakorolnak, míg az előbb említett fajtájú teljesen egyenletes keverékek elérésére, az egyidejű őrlőhatás, amilyen a keverőhengereknél előfordul, elengedhetetlen. Jelen találmány értelmében sikerült önműködően dolgozó gyúrógépeknél szintén önműködő őrlőhatást és ezzel a kézimunka teljes kikerülését elérni és pedig ánnélkül, hogy a géphez új alkatrészeket kellene csatolni. Ezen fontos haladást egyszerű módon azáltal érjük el, hogy a gép gyúróközegei (gyúrószárnyak, gyúróhengerek) nem nyúlnak, mind eddig, tengelyirányú kiterjedésüket határoló végfölületeikkel (homlokfölületeikkel) szorosan a keverőteknő oldalaihoz, hanem a keverőteknő ezeu végfölületei ós az oldalfalak között oly nagyságú és alakú közbenső tér van hagyva, hogy ezen két fölület közé a gyúrók által megmunkált massza bejuthat és azután kielégítő őrlőbatásnak vettetik alá. A találmány lényegét a rajzban sémásan föltüntetett foganatosítás! példák magyarázzák meg. Az 1. ábra a teknőn a két gyúrón át a gyúrók tengelyeire merőlegesen, a teknő oldalfalaihoz közel vett keresztmetszet van. ábrázolva, a 2. ábrán az 1. ábra A—B vonala szerint vett metszet, a 3. ábrán az 1. ábra C—D vonala szerint vett metszet látható, a