68250. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai huzamberendezés

liuzamra való áttérés csak több váltócsappantyú működtetésével eszközölhető. Ezenkívül a huzamberendezéseknek manapság igen nagy méreteinél a kéménynek megerősítése is rendkívül nehéz. Ezen háfcráDj'ok folytán eddig inkább alkalmazták az első sorban említett elrendezést. A találmány tárgyát képező huzamberendezés már most az előbb említett elrendezéseknek összes előnyeit egyesíti magában azoknak hátrányai nélkül. A találmány szerint ugyanis maga a kéménynek alsó része képezi a ventilátornak Mbocsátócsövét, amikor is a ventilátorspirálisnak ezen elrendezés folytán a kéményben fekvő része a természetes huzamra való átkapcsoláshoz alkalmas módon van kiképezve. A mellékelt rajzban a találmány tárgya egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a huzamberendezésnek elülné:zete. A 2. ábra annak oldalnézete. A 3. ábra a huzamberendezésnek elülnézete •és részben metszete módosított szívócsővel. A rajzban (a) a huzamberendezésnek kéménye. (b) a kéménytől független ventilátor:rész, (c) a szívócső, (d) a ventilátortok spirálisának az (a) kéményben lévő része, mely az (e) pont körül tetszőleges szerkezet segélyével kilendíthető. A (c) szívócső különbözőképen rendezhető el és vagy, mint az 1. ábrában, függélyesen lefelé nyúlhat, vagy epedig, mint a 3. ábrában, oldalt kanyarodhatik úgy, hogy a szívócső nyílása az alsó ikéménynyílással ugyanazon függélyes síkban fekszik. A találmány szerint tehát a tulajdonképpeni ventilátor csak az (f) vonalig terjed, míg a ventilátornak ezen vonaltól jobbra eső részét a kéménynek egy külön része, nevezetesen maga a kémény aljzata képezi, amikor is ezen két rész egyszerű módon karimák vagy más tetszőleges eszközök segélyével van egymással összekötve. Ezen -elrendezés az üzembiztonságot is igen nagy mértékben fokozza, mert az a kéméDyaljzat révén biztosan álló kéménynek a ventilátorral való kifogástalan összekötését eredményezi, mely a ventilátornak a kéménytől való egyszerű elhúzását és azzal újbóli összekötését teszi lehetővé. A ventilátor elhúzása után a ventilátorkerék azonnal szabadon fekszik és megvizsgálás céljából könnyen hozzáférhető. Ha ventilátorüzemmel akarunk dolgozni, akkor a (d) spirálisrészt az 1. ábrában szakadozott vonalakkal rajzolt helyzetbe hozzuk. A füstgázok ekkor a szívócsövön át a ventilátorba áramolnak és ezen át minden kanyarodási veszteség nélkül az (a) kéménybe fúvatnak. Ha ellenben megállított ventilátorral, vagyis természetes huzammal akarunk dolgozni, akkor a (d) részt a pontvonalkázottan rajzolt helyzetbe lendítjük úgy, hogy a füstgázok minden kanyarodás nélkül alulról áramolhatnak közvetlenül a keménybe. A (d) rész a szélső helyzetek közötti közbenső helyzetbe is hozható, miáltal a ventilátor munkájának, ili. a huzamberendezésnek igen célszerű szabályozása eszközölhető. A találmány természetesen nincs a (d) résznek az (e) pont körüli forgatás által eszk'özlendő beállítására korlátozva, hanem általánosságban arra terjeszkedik ki, hogy a (d) rész a természetes huzamra való áttérés céljából a természetes felhajtóerő folytán fölszálló gázáramból kitéríthető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mechanikai huzamberendezés, jellemezve azáltal, hogy egy, a kéményt hordó külön kóményaljzat a ventilátornak kifúvó csövét alkotja és hogy a ventilátorspirálisnak a kéményaljzaton belül fekvő része akként állítható be, hogy az a ventilátorral fentartott üzemnél a kéménytől független és ehhez hozzácsatolt ventilátortokrész spirálisának szabályos folytatását alkotja, míg természetes huzammal való üzemnél a természetes üzemhatás folytán fölszálló gázáramból kitéríthető. 2. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a kifúvócsövet alkotó spirálisrész a spirálisköpenyen fekvő tengely körül