68231. lajstromszámú szabadalom • Gázzal fűtött folyadékhevítő
lietséges teljesítmény, melyre a készülék -szerkesztendő úgy, hogy a készülék teljes teljesítménye sohasem hasznosítható és a készüléknek ezáltal 20—25%-kal drágábbinak kell lennie, mint azon esetben, ha gázjiyomásingadozások nem volnának. 2. A gáznyomás fölső hitárának esetrőlesetre való helyes megállapítása bizonytalan, miért is tökéletlen elégés (szénoxid- és koromképződés) veszélye fenyeget. A második tényező is, amely a lángzón kiáramló gázmennyiség szempontjából mérvadó, vagyis a kiáramlási- vagy lángzókeresztmetszet szintén változásoknak van alávetve. Különösen a folyadékhevítőknél ma majdnem kizárólagosan használt világítási lángzóknál a lángzó keresztmetszete gyakran szenved változást az égési termékek behatása folytán. A gázban lévő kénvegyületek a lángzó anyagával fémsókat képeznek, melyek összetételük és az égőanyag minősége szerint a lángzónyílásoknak ezen sókkal való fokozatos bedugulását vagy a lángzónyílásoknak a sóképződéssel járó korrozió folytán való megnagyobbodását okozzák. A lángzónyílásoknak időnként szükséges tisztításánál is gyakran előfordul, hogy azokat a tisztítótűvel való ügyetlen kezelésnél kitágítják, vagy ha a gázfogyasztás a lángzónyílások bedugulása folytán csökkent, éltelmetlenül kifúrják. Ezen hátránynak lehetőség szerint való megszüntetése céljából eddig a készülékhez vezető vezetékben gáznyomásszabá-Jyozót rendeztek el. Ez a készülék azonban a kiömlő gázmennyiséget befolyásoló tényezők közül csak az egyiknek behatását szünteti meg t. i. a gáznyomás-ingadozásait, míg a, másik tényezővel járó befolyásokat a lángzó keresztmetszetének változásait nem szünteti meg. A gáznyomásszabályozó szabályozó hatásának a külső levegő nyomása szolgál alapul, vagyis a szabályozó mindig a légköri nyomásra vonatkoztatott állandó túlnyomásra szabályoz. Minthogy már most a gáznyomásszabályozó szabályozási alapja gyanánt a külső légnyomás szolgál,sszabályozóközegnek ^szabályozóharangnak, membránnnak) azzal állandóan összeköttetésben kell állania. Minthogy a szabályozóközegnek mozgathatónak kell lennie, másrészt pedig a gázt a külső levegőtől el kell zárni, ezen elzáráshoz mindig folyadék vagy rugalmas, szilárd test (membrán) alkalmazandó. Ezen elzáróközegek alkalmazásával azonban az a hátrány jár, hogy a tömítÓ3 hibássá válik 03 a gáz a küllevegőbe áramlik. Ennek következménye volt, hogy a gáznyomásszabályozók alkalmazása sok esetben nem jár a várt eredménnyel. A találmány tárgyának célja az összes ez irányban föllépő hátrányok kiküszöbölése oly módon, hogy a folyadékhevítőt gázfogyasztásszabályozóval látjuk el, mely nem úgy, mint a gáznyomásszabályozó állandó gáznyomásra szabályoz változó gázmennyiségnél, hanem változó gáznyomás mellett állandó gázmennyiséget biztosít. Az átáramló gázmenny iséga gázfogyasztásszabályzóknál ellentétben a gáznyomásszabályzókkal független a kiáramlási keresztmetszet esetleges "ilic fsaitól. Továbbá a gázfogyasztásözabályozó Egyáltalán nem áll összeköttetésben a külle\ égővel, minthogy szabályozási alapja gyanánt nem a légnyomás, hanem kizárólag a gázbi, T lévő potenciális vagy kinetikai energia sz^ál vagyis a szabályozóközeg csak a gázm^ *>nyiség i által reá gyakorolt sztatikai vagy "ikai nyomás behatása alatt áll. A folyadékhevítőknél fontos, hogy a készülékkel bizonyos legnagyobb teljesítményt lehessen elérni. Ez a teljesítmény a hevítőhöz a gázban hozzávezetett melegmennyiségtől függ, tehát a bevezetett gáz fűtőértékétől és súlymennyiségétől illetve térfogatmennyiségétől. A gázfogyasztásszabályozó azonban csak állandó súly- illetve térfogatmennyiségre szabályoz azon föltétel mellett, hogy a gázsűrűség állandó, míg a gázsűrűség változása a fogyasztásszabályozó által szolgáltatott gázmennyiséget bizonyos, bár csekély határok között befolyásolja. A gáz fűtőértéke a gáz fogyasztásszabályozóknál figyelmen kívül marad. A gáz sűrűsége és fűtőértéke azonban bizonyos helyen többnyire állandó úgy, hogy tehát elégséges, a szabályozót esetről-esetre a helyi viszonyok-