68228. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szivarkapapírszalagokon a szopóka gyanánt szolgáló helyek bronzolására
Megjelent lt)1915. évi október hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEÍR A S 68228. szám. XVIII/d. OSZTÁLY. Berendezés szivarkapapirszalagokon a szopókák gyanánt szolgáló helyek bronzolására. UNIVERSELLE Cl G A RETTEN-MASCHINEN-INDUSTRIE SYSTEM OTTO BERGSTRÁSSER A.-G. CÉG DRESDENBEN. A bejelentés napja 1914 december hó 30-ika A szivarkák ismeretes aranyszopókáit bronzolással törekedtek előállítani, azonban az erre vonatkozó kísérletek nem vezettek kielégítő eredményre. A kísérletek főleg azért maradtak sikertelenek, mert a finom bronzrészecskéknek a papirról való könnyű leválását s ennek folytán a dohányzó ajkaihoz való tapadását nem tudták megakadályozni. A jelen találmány tárgya oly berendezés, amely gyakorlati kísérletek alapján lehetővé teszi, hogy a papírszalagon, midőn az ismeretes folytonos szivarkagépen végighalad, teljesen kifogástalan szopókaborítások legyenek előállíthatók anélkül, hogy a szivarkagépen nagyobb mérvű vagy zavaró változtatásokat kellene tenni, sőt a már amúgy is meglevő bronzolókészülék minden változtatás nélkül fölhasználható. A találmány lényege abban áll, hogy a szivarkapapirszalag azokon a helyeken, a melyek később a kész szivarkák szopokái lesznek, először ragasztóanyaggal vonjuk be, ós pedig teljesen ugyanolyan módon, mint ahogy a szivarkák gyári előállításánál jelenleg is történik. Az így előkészített szalag azután a brónzolókészüléken halad át, melyben a szalagnak ragasztóanyaggal bevont részeire bronzpor vitetik föl egyenletesen fölosztva. A ragasztóanyag a bronzport fogva tartja ugyan, de száradás után a bronzpornak számos részecskéje csak laza összefüggésben marad a papiralzattal úgy, hogy a tapasztalás szerint ezek a részecskék leválnak és lepattognak, ami pedig minden körülmények között megakadályozandó. Ennélfogva a bronzolókészülék bői kilépő szalag a bronzporral behintett helyeken védőbevonattal lesz ellátva, melynek kettős föladata van. Nevezetesen a bevonatnak az összes bronzrészecskéket szilárdan össze kell kötnie az alzattal, másfelől a nedvességgel szemben teljesen ellenállónak kell lennie, mivel ellenkező esetben a szopóka a dohányzó ajkaihoz tapadna. Ilyen bevonóanyag gyanánt legalkalmasabbaknak bizonyultak a celluloidlakk név alatt is ismeretes zaponlakkok. Ha a bevonat megszáradt, akkor a papírszalagba burkolt szivarkák minden további kezelés nélkül fölhasználhatók. Azonban célszerűbb a bevonatot száradás után, de a szivarkák készítése előtt, lesimítani, mivel a dohányzók a sima szopókákat jobban sze-