68216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klór és szulfátok előállítására kloridokból

Megjelent 1915. évi október lió 27-én. MAGY. SZABADALMI IvíR. HIVATAL SZABADALMI LEIR'AS 68216. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás klór és szulfátok előállítására kloridokból. TH. GOLDSCHMIDT A.-G. CÉG ESSEN-RUHRBAN. A bejelentés napja 1914 november hó 28-ika. Elsőbbsége 1913 november hó 29-ike. A találmány tárgya eljárás klór és szulfátok egyidejű előállítására kloridokból kénessavgáz és levegő vagy oxigén segítségével folytonos üzemben. Az eljárás annak fölismerésén alapszik, hogy a folyamatnál a hőmérsékletet oly magasan kell tartani, hogy kvantitatív eserebomlás megy végbe és másrészt oly alacsonyan, hogy állandóan a mindenkor jelenlévő kloridszulfátkeverék olvadási pontja alatt marad. Csak ezen fölismerés alapján válik az eljárás a nagyipari üzemben használhatóvá. A 20604/1893. számú angol szabadalmi leírásban oly eljárás van ismertetve, amely szerint a föntemlített kiindulási anyagokból 500° alatti hőmérsékleten egyidejűleg klór é3 szulfát képződik. Ezen a hőmérsékleten azonban a cserebomlás nagyon lassan megy végbe és csakhamar egyensúlyállapothoz vezet; iparilag használható termelési hányad el nem érhető. Ha a hőmérsékletet lényegesen emeljük, úgy a sótömeg megömlése a kvantitatív cserebomlást megakadályozza. Ezen megömlés megakadályozása végett Reiss (Chemiker-Zeitung, 1907, 202. lap) azt javasolta, hogy a kloridhoz kezdettől fogva szulfát kevertessék. Ezen javaslatánál Reiss abból a téves föltevésből indul ki, hogy az alkalmazott nátriumsók olvadási pontjának különbözősége folytán az^ olvadási pontnak állandó emelkedése következik be a 100%-os klorid olvadási pontjától a 100%-os szulfát olvadási pontjáig és szem elől tévesztette, hogy az anyagok keveréke alacsonyabb hőmérsékleten ömlik meg, mint a komponensek, hogy azonban a kloridnak szulfáttá való fokozatos átalakulása közben az olvadási pontnak tetemes csökkenése következik be az eutektikumig és hogy csak ezután mutatkozik ismét emelkedés. Ha ezen eljárás szerint akarnánk dolgozni, úgy szükséges volna kezdettől fogva igen nagy mennyiségű szulfátot hozzáadni, amíg az eutektikumot elkerülnők, amely a két sónak kb. 50 molszázalékánál lép föl. Ezen kívül a sókeveréket a folyamatba való bevezetése előtt meg kellene ömleszteni. Végül a 115250. számú német szabadalmi leírásban olvasható, hogy a só olvadási pontja fölé hevítendő és összeömlésének meggátlására nehezen, illetve meg nem olvadó anyagok adandók hozzá. Nagy ipari üzemben ezzel az eljárással sem lehetett dolgozni, első sorban azért, mert a reakcióban részt nem vevő anyagok hozzáadása a kapott termék használhatóságát károsan befolyásolja.