68184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás plasztikus hatású képek előállítására

alátét ugyanazon komplementer szineknek egymással váltakozó sávjaiból áll. Ez esetben az egyik szem, hasonlóan az anaglifaeljáráshoz, a két komplementer szín egyikében és a másik szem azok másikában lát képet úgy, hogy fiziológiai keverődés által fekete-fehér kép jön létre. A két stereoszkópképet oly módon is előállíthatjuk, hogy fölöslegessé válik oly különleges alátét használata, mely a két képet külön-külön közvetíti a szemhez, amennyiben a fekete képet közvetlenül láthatóvá tesszük és a fehér kép alátétje gyanánt használjuk. Emellett a 4. és 5. ábrában egymástól különválasztva, nézetben föltüntetett két képet különleges módon kell fölosztani. A sötét (m) pozitivképet (4. ábra) át nem látszó fehér alátéten állítjuk elő; ez a kép egymással váltakozó sötét (p) sávokból és fehér (q) sávokból áll. A fehér (q) sávok nem tartalmaznak képrészeket. A sötét (p) sávokat még egyszer fölosztjuk úgy, hogy négyszögeket képezünk. Ezen négyszögek közül minden második a sötét (m) pozitivkép egy (ml) részét tartalmazza. Az ezen (ml) képrészek között maradó (sl) négyszögek feketék. Az (m) pozitivképnek tehát csak mindegyik negyedik pontja van jelen. Hasonló módon van a fehér (n) kép (5. ábra) fölosztva. Ezt a képet színtelen átlátszó alátéten állítjuk elő és egymással váltakozó fehér (u) sávokból és színtelen átlátszó (v) sávokból áll, mely utóbbiak nem tartalmaznak képrészeket. Az (u) sávokat újból fölosztjuk úgy, hogy négyszögeket képezünk. Ezen négyszögek közül minden második az átlátszó-fehér negativkép egy (nl) részét tartalmazza. Az ezen fehér (nl) képrészek között maradó (w') négyszögek fehérek. A fehér képből tehát szintén csak minden negyedik pont van jelen. A két (m, n) képet azután egymásra helyezzük és pedig a fehér képet fölül, mimellett a képeket á (q, v) hosszsávokra harántirányban ezen sávok fél szélességével, a (q, v) sávok irányában azonban az (ml) (illetve (nl, sl, wl) négyszögek teljes szélességivel eltoltan helyezzük egymásra úgy, hogy egy sötét (ml) képrész mindig egy fehér (nl) képrésszel váltakozik. A 6. és 7. ábra a 4. ós 5. ábrának az A—B és C—D vonalak mentén vett keresztmetszeteit mutatja, a képek egymásra-' helyezése után. A 6. ábra szerint a jobb szem részére, melyhez a jelen esetben a fehér (n) kép tartozik, a fehér (nl) képrészek a fekete (sl) négyszögek fölött fekszenek úgy, hogy a szem ezeket a képrészeket látja. A bal szem ellenben nem látja az (nl) képrészeket, mert ezek a bal szem részére a fehér (q) sávok fölött jelennek meg. A 7. ábra azt mutatja, hogy a jobb szem a C—D vonalak által jelölt sávban csupán egy fehér alátétet lát, mely a fehér (wl) négyszögekből és a fehér (q) sáv részeiből tevődik össze. A bal szem ellenben a színtelen átlátszó (v) sávokon át a hozzátartozó sötét (m) pozitívkép (ml) részeit látja. Ugyanez vonatkozik az A—B és C—D sávok után következő sávokra. Ilymódon tehát mindegyik szem csupán a hozzátartozó stereoskópképek részeit látja. Ha ezek a részek kellő kicsik, akkor azokat a szem folytonos képpé foglalja össze úgy, hogy a képek plasztikus képeknek látszanak. A gyakorlati kísérletek tanúsága szerint az összhatást nem zavarja az a körülmény, hogy a bal szem a fekete (sl) négyszögeket a szintelen-átlátszó (v) sávokon át látja (6. ábra). A most leírt eljárással elért hatást természetesen azáltal is elérhetjük, hogy az (m) pozitivképet diapozitív gyanánt képezzük ki, mely csak az (ml) képrészeket tartalmazza és melyet oly raszterre helyezünk, mely a fekete (sl) négyszögeket és a fehér (q) sávokat tartalmazza. A részképeket az eljárás összes leírt kiviteli alakjainál foto-vegyi úton vagy nyomtatás által állíthatjuk elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás plasztikus hatású képek előállítására, jellemezve azáltal, hogy az egyik részképet diapozitív gyanánt és a másikat átlátszó fehér kép gyanánt, pl.