68173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cement és hasonló anyagok égetésére
><r;* • v^'* -Megjelent 1915. évi augusztus hó 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 68178. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás cement és hasonló anyagok égetésére. G. POLYSIUS CÉG DESSAUBAN. A bajelentéa napja 1914 julius bó 21-ike. A találmány cementnek és hasonló anyagoknak olyan forgókemencékben való égetésére vonatkozik, melyeknél egy egységes forgócsőben megy végbe úgy az égetés, mint a lehűtés. Az eddigi ilyen eljárásoknál vagy mélyen a kemencébe nyúló, rendszerint vastag öntöttvasból álló és esetleg tűzálló béléssel ellátott fúvóka alkalmazása révén érték el azt, hogy a zsugorító körzet mélyen a kemence belsejében létesült, vagy pedig rövid fúvókát alkalmaztak, de a tüzelőanyagot igen magas nyomással fújták be úgy, hogy a zsugorítás ez esetben is mélyen a kemence belsejében ment végbe. A zsugorító körzet és a forgócső kibocsátó oldala között a távolság ilyen módon akkora lett, hogy a zsugorító körzetben kiégetett anyag a kiömlőnyílásig való eljutása közben a kürtő vagy ventilátor révén beszívott s az égés táplálására szolgáló levegő által eléggé lehűttetett. A találmány célja az, hogy ezen eljárásnál a kiégetett anyag és a hűtőlég közti hőcserét tökéletesítsük, mert mennél tökéletesebben és gyorsabban megy végbe e hőcsere, annál jobban vezethető az égetés-E célból a találmány értelmében a forgócső kiürítő vége közeieben a kemencefaltól a kemence belseje felé terjedő s a hőcserét elősegítő anyagból, pl. vasból álló hőcseretesteket építünk be, melyek a kiégetett klinkerrel ériatkezve, attól a meleget elvonják s azután e meleget a beszívott levegőnek adják át. Alkalmaztak ugyan eddig is a külön hűtődobokban vaslapátokat, ezek azonban nem terjedtek a hűtődob egész hosszán végig, s nem befolyásolhatták előnyösen az égetést, mert a hűtőcső az égetőcsőtől el volt különítve. Az egységes forgókemencében e hőcseretesteknek lényegesen eltérő szerep jut, mert a hűtőlevegő és a klinker közötti fokozott hőcsere révén elősegítik azon ismert segédeszközök hatását, melyek az egységes csőben való égetést és hűtést lehetővé teszik. Az eddigi egységes forgócsöveknél magas nyomással vagy hosszú fúvókával kellett dolgozni, hogy a klinker kellően lehűtve hagyja el a forgócsövet; a találmány szerinti hőcserélőtestek alkalmazása intenzivebb hűtést idézvén elő, ugyanezen célt szolgálja, tehát a fönt említett segédeszközök hatását támogatja. A régebbi hűtődobokban alkalmazott lapátok egyébként nem arra szolgáltak, hogy a hőcserét közvetítsék, hanem csak arra,