68156. lajstromszámú szabadalom • Fűtési berendezés
— 3 -nek egy része a hőt a hengerköpenyből és annak egy másik része a hőt a (c) kipuffogási vezetéknek hűtőköpenyéből veszi föl. Az 5. ábra szerint a (d) fojtási ellenállás a (h) hűtőtest mögött, tehát a hőleadó hely mögött van elrendezve, .minek következtében ez utóbbin is csak folyadék áramlik át. Ezen esetben úgy a hőleadóhely, mint a hőfölvevőhely nyomás alatt, vagyis a (p) szivattyúnak és a (d) fojtási ellenállásnak hatása alatt áll úgy, hogy dacára annak, hogy a vízhőmérsékletek 100° C fölött vannak, gőzösítés nem következik be. Miután a hűtőközeg a hőleadóhelyen hőmérsékletéből veszített, a (d) fojtási ellenállás teljes nyomáscsökkenést okoz, melynek azonban itt nem kell már gőzképződést okozni. A fojtási ellenállás mögött a folyadéknak keringési pályájába a (v) tartaléktartály van beiktatva, melyből a víz a (p) szivattyúhoz folyik. Minthogy, mint már említtetett, a hűtő közegnek hőmérséklete ezen a helyen 100 C° alatt van, vagyis gyakorlatilag véve gőzfejlődés nem történik, az említett tartaléktartály a küllevegővel állhat összeköttetésben. Mint a 3. ábrából látható, a (d) fojtási ellenállás és a szállító elem (c szivattyú) szabályoz hatóan lehet elrendezve. Ezen célra a (d) fojtási szelepnek (u) kézikereke illetve az (e) elektromotornak (m) szabályozó ellenállásra szolgál, mely mótor a (p) szivatytyút hajtja. A (t) mágnes, mely a (d) szeleppel áll összeköttetésben, az (e) elektromotor áramkörébe bekapcsolt (s) csévének hatása alatt áll, minek következtében a (d) fojtási ellenállás a (p) szivattyú szabályozásától függően önműködően módosíttatik. A 4. ábra szerint a (v) tartaléktartály a keringési pályájának oly pontján van elrendezve, melynél a hűtő közeg hőmérséklete 100 C° fölött van és így a nyomáscsökkenésnél a hűtő közeg részben elpárologhat. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (d) fojtási ellenállás okozta' nyomáscsökkenés a tartaléktartály előtt, illetve ezen tartályban megy végbe, amikor is egyidejűleg a képződő gőz a víztől elkülöníttetik. Míg az elkülönített víz azonnal a (p) szivattyúhoz és ezáltal a hűtő köpenyekhez vezettetik vissza, addig a gőz például a (h) hűtőkészülékben fogyasztatik el-. Az ekközben képződő kondenzálási víz a (p) szivattyú által szintén a hűtő köpenyekhez vezettetik. Az 5. ábrában föltüntetett elrendezés az előbb leírt foganatosítási alaktól abban tér el, hogy a (h) hűtőkészülék mellett a (k) hűtő van elrendezve, mely az (x) túlnyomási szelep által befolyásoltatva, a fűtőkészülékben 'el nem használt hőt önműködően megsemmisíti úgy, hogy a hűtő bizonyos tekintetben a küllevegőnek vagy más hűtőközegnek hűtő készüléke gyanánt szolgál. Az ezen hűtőben képződő kondenzált vizet az (r) szivattyú ép úgy, mint a (h) hűtő készülékben kondenzált vizet a hűtőköpenyekhez szállítja vissza. A hűtőt természetesen oly nagyra kell méretezni, hogy az a fűtés beszüntetésénél az összes távozó hőt megsemmisíthesse. Az (x) túlnyomási szelep különféleképen foganatosítható és a (k) hűtőt a (v) tartaléktartályban uralkodó nyomásnak bizonyos határ fölé való emelkedésénél vagy ezen tartály hőmérsékletének bizonyos fokánál kapcsolhatja be. A 6. ábra a kipuffogási vezeték hűtő szerkezetének egy különleges kiképzését mutatja. A mótorhengerekből kiinduló (c) kipuffogási cső az (f) hűtőköpenyt hordja. Az ezen köpeny által alkotott, a hűtő közeg fölvételére szolgáló üregben az (i) vezetékek akként vannak elrendezve, hogy azok a hűtő közegnek bizonyos meghatározott útját és sebességét okozzák. A (c) kipuffogási vezeték több párhuzamos (g) csőre ágazik el, melyek a közös (o) tartályban akként vannak egyesítve, hogy a forró kipuffogási gázok a (g) csöveken áramolnak át, míg ezek körül, illetve az (o) tartályon belül a hűtő közeg kering. A találmánynak, megfelelően a hűtő közeg úgy az -(f) köpenyben, mint az (o) tartályban nyomás alatt áll és így el nem párologhat.
