68130. lajstromszámú szabadalom • Fölvevőberendezés vízalatti hangjelek számára

mértékben kiállania. Ha fölvevőelem gyanánt kizárólag mikrofont alkalmazunk, mely a tok mellső falán van elrendezve, akkor igen lapos tokkal érhetjük be. Sok esetben azonban kívánatos a fölvétel jóságát azáltal fokozni, hogy közbenső elemet pl. hangvillát alkalmazunk, melynek ágai között nyomással működő mikrofon van elrendezve. Ily esetben a találmány szerint a hangvillát magában véve ismert módon akkép rendezzük el, hogy annak ágai a hajófallal és a tok mellső falával párhuzamosan feküdjenek, míg a hangvilla megerősítését annak e'gyik ágával összekötött és a tok mellső falán megerősített kapcsoló résszel foganatosítjuk. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a mellső falra egy hangvillát a szárával erősítünk meg, amelyet azután a tok hátsó falát képező hajófalon átvezetünk úgy, hogy maguk a hangvillaágak a hajó belsejében foglalnak helyet. Ezen elrendezésnek az az előnye, hogy a mikrofon mindenkor hozzáférhető, míg az előbb ismertetett esetekben a fölvevőelem a hajófalon kívül fekszik és •csak a hozzávezető villamos vezetékek vannak a hajófalon átvezetve. Az utóbb ismertetett elrendezésnek további előnye, hogy a tok igen csekély mélységgel bírhat. Annak elkerülése céljából, hogy a toknak és ezzel együtt a hangvillának lenyíródása esetén víz hatoljon a hajó belsejébe, előnyös a hajófalban a hangvillát átbocsátó helyen külön szelencét elrendezni, melynek nyílása elzárható és mely vezetésre és tömítésre szolgál. A mellékelt rajz 1—3. ábráin a találmány tárgyának a fönt jelzett eseteknek megfelelő foganatosítási alakjai vannak vázlatosan föltüntetve. Mindhárom ábrán (a) a hajófal és (b) a fölvevőelemet tartalmazó tok mellső fala, mely tok a (c) oldalfalak segélyével tömítetten van a hajófalra erősítve. Az 1. ábrában föltüntetett esetben a fölvevőelem kizárólag egy, rázással működő (d) mikrofonból áll, mely a tok mellső falára van erősítve. A mikrofonhoz vezető (e) és (f) vezetékek a hajófalon vannak átvezetve és a szokásos módon valamely jelvevőkészülékkel vannak összekötve. A 2. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a fölvevőelem a (g) hangvillából áll, mely az egyik hangvillaággal összekötött (h) kapcsolórész segélyével van a (b) falon megerősítve. A hangvilla ágai között a nyomással működő (i) mikrofon van alkalmazva, amelyet a hangvillaágak transzverzális rezgései befolyásolnak. A hangvilla a szokásos alaktól abban különbözik, hogy annak szára el van hagyva, minthogy ez a hatásra nézve lényeges szerepet nem játszik. Ekként a hangvilla U-alakban meghajlított nyelv alakjával bír, melynek végei egymással szembea rezegnek. A 3. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a (k) hangvilla a szárával van a (b) mellső falon megerősítve. A hangvilla szára az (a) hajófalon át van vezetve úgy, hogy a hangvilla ágai az (i) nyomómikrofónnal a hajó belsejében foglalnak helyet. A hangvilla szárát átbocsájtó helyen külön vezető és tömítőszelence van behelyezve, amely egy eizáró dugó fölvételére szolgáló belső (m) csavarmenetekkel van ellátva és mely esetleg még arra is szolgáihat, hogy zavaró zörejek ellen szigetelést biztosítson. A tok oldalfalait célszerűen akként képezzük ki és oly anyagból készítjük, hogy a hajófalat átjáró zavaró zörejek a tok mellső falától lehetőleg távoltartassanak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fölvevőberendezés vízalatti hengjelek számára, amelynél a hajóhoz érkező hanghullámok a hajófal külső oldalán alkalmazott tokban megerősített fölvevőszerkezetet befolyásolnak, jellemezve azáltal, hogy a tulajdonképeni fölvevőelem (mikrofon), illetve annak tartója (pl. egy hangvilla) közvetlenül a tok mellső falán van alkalmazva. 2. Az 1. igényben védett fölvevőberendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a fölvevő részek kizárólag a tokban vannak elrendezve. 3. Az 1. és 2. igényben védett fölvevőberendezés foganatosítási alakja, amelynél