68130. lajstromszámú szabadalom • Fölvevőberendezés vízalatti hangjelek számára
Megjelent 191ő. évi szeptember hó 27-én. &1AGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 68130. szám. XV/a. OSZTÁLY. Fölvevő berendezés vízalatti hangjelek számára. SIGNAL GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG KIELBEN. A bejelentés napja 1914 november hó 20-ika. Elsőbbsége 1913 november hó 21-ike. Ismeretesek már oly fölvevőberendezések vízalatti hangjelek számára, amelyeknél a valamely hajó falához érkező hanghullámok a hajó falának belső fölületén alkalmazott mikrofont befolyásolnak, melyet gázokkal vagy folyadékokkal megtöltött és ennek megfelelően a hajófallal tömítetten összekötött tok vesz körül, melynek célja az, hogy a mikrofontól zavaró zörejeket távol tartson. A találmány tárgya már most az ily rendszerű fölvevőberendezésekre vonatkozik és azt a jellemző sajátságot mutatja, hogy a tok a hajón kívül van elrendezve és a fölvevő elem nem a hajófalon, hanem ezen tok mellső falán van alkalmazva. Emellett á tok hátsó falát a hajó külső falfölülete alkothatja. Ezen elrendezéssel mindenekelőtt azt az előnyt érjük el, hogy a hajófalnak kizárólag szilárdsági szempontok alapján megállapított, a hangátvitel céljaira, illetve a fölvétel szempontjából kevésbbé alkalmas vastagsági méretei többé káros befolyást nem gyakorolhatnak, minthogy a hangátvitel számára immár az említett tok mellső fala jön tekintetbe, melynek vastagságát majdnem kizárólag akusztikai követelményeknek megfelelően méretezhetjük. Lehetővé válik továbbá az, hogy a tok ezen mellső fala számára a célra különösen alkalmas anyagot válasszunk. Ily módon e tekintetben az eddigiekkel szemben nem vagyunk a hajó fala számára szokásos anyaghoz kötve. Azonkívül a tok kihelyezésével lehetővé válik az, hogy a fölvevő elemet, amelyet a találmány szerint a tok mellső falára helyezünk, az eddigieknél sokkal tökéletesebben szigeteljük el a zavaró zörejektől, miután a fölvevőelem a hajófallal csak közvetve érintkezik. Azáltal, hogy a mellső fal a hanghullámok fölvételére alkalmasan képezhető ki, módunkban áll az is, hogy azt összehangolt hanglemez gyanánt képezzük ki, míg egyébként ezen követelmények kielégítése céljából kénytelenek volnánk a hajófalból a membrán nagyságának megfelelő részt kivágni, vagyis oly kerülő utat választani, mely gyakorlatilag teljesen elvetendő. Azon követelményeknek, hogy az említett mellső fal összehangolt hanglemez gyanánt hasson, azáltal teszünk eleget, hogy a mellső fal kiterjedését, tehát pl. átmérőjét az alkalmazott frekvencia fél hullámhossza nagyságrendjének megfelelően szabjuk meg. A fölvevőelem megfelelő kiképzésére, ill. elrendezésére nézve tekintetbe veendő az a körülmény, hogy a toknak nem szabad nagy