68090. lajstromszámú szabadalom • Tömítés hűtőköpennyel ellátott hengerű égési gépek szelepházaihoz

állók rakhatók úgy egymásra, hogy a hézagok egymáshoz képest eltoltan rendezkedjenek el. Ha csak egyetlen tömítőgyűrűt alkalmazunk, akkor ennek rése, illetőleg rései úgy alakítandók, hogy az egész keresztmetszeten törés nélkül ne húzódjanak át (pl. zegzugosán képezhetők ki), ami által elérhetjük, hogy egyetlen tömítőgyűrű alkalmazása esetén sem juthatnak semmi esetre sem forró égési gázok e résen át a tömítőanyagba. Mellékelt rajzoknak 1—14. ábrái a találmánynak különböző foganatosítási alakjait tüntetik föl. Az összes ábrákon (a)-val van jelölve a belső henger vagy bélés és (b)-vel a hengerköpeny, amelyek között a hűtővíz helye van; (c) a befecskendő, indító vagy biztonsági szelepnek háza, míg (d) a megerősítő csavarokat jelzi, (e) a tömítés fojtása, (f) a fojtó hüvely, (g) pedig a tömítés fészke, végül (k) jelzi a köpeny és bélés közti rést. Az 1. és 2. ábra oly kiviteli alakokat tüntet föl, amelyeknél a tömítés fészke, a hengerbélésben van kiképezve, míg a 3. és 4. ábrán a fészek magában a szelepházban van elrendezve. Az 1. ábrabeli kivitelnél a (c) szelepháznak külön (f) fojtó hüvelye van, míg a 2. ábrán látható kivitelnél a fojtás összeszorítását maga a (c) szelepház látja el a (d) megerősítő csavarok meghúzásával. A 3. ábrán ós a 4, ábra jobb oldalán a tömítés céljából a szelepházon egy (h) karima van kiképezve, mely a fojtás alsó határolója és amely természetesen kétrészű fojtóhüvely alkalmazását teszi szükségessé, hogy kívülről a szelepházra fölilleszthető legyen. A 4. ábra baloldalán a fölcsavarolható (i) gyűrű egyrészű fojtóhüvely alkalmazását teszi lehetővé. Az (e) fojtás itt nem megy egészen a (k) választó résig, miért is a hűtővíz felé való tömítés céljából még egy (1) gumigyűrű van behelyezve. Az 5. ábra a 2. ábrabeli elrendezésnek centrikus megerősítését tünteti föl, ami főleg biztosító szelepeknél és indikátor fölerősítésére szolgáló csőtoldatoknál jöhet figyelembe. Míg az l.j 2. és 5. ábrabeli kiviteleknél a fojtásnak változatlanul helyt áll a fészke, addig a 3. és 4. ábrán bemutatott foganatosítási alaknál a fojtás a (b) hengerköpeny és az (a) bélés nyílásában tetszőleges helyen foglal helyet, anélkül, hogy emiatt a szerkezeten bármi változás válnék szükségessé; mindössze a tömítő szelencét és a szelepcsavarokat kell megfelelően beállítani. Ez annyiban előnyös, amennyiben előre sohasem állapítható meg, hogy mily méretű tömítés alkalmazandó a forró gázokkal, illetőleg a hűtőfolyadékkal szemben. Az 1. ábrabeli elrendezés egyébként a szelepháznak magassági irányában való előállítását megengedi anélkül, hogy a fojtást a fojtóhüvellyel el kellene állítani. A 3. ábra szerinti kivitelnél a szelepház elállításával együtt a fojtóhüvelyt is meg kell oldani, ami a 4. ábrabelinél nem szükséges, minthogy itt a fojtást alulról határoló gyűrűvel ellátott szelepház a fojtással és a fojtóbüvellyel együtt tolódik el. Ennek a kivitelnek ezenkívül még az az előnye is meg van, hogy a fojtóhüvelynek meghúzásával a fojtás a bélésre semmi nyomást sem gyakorol. Míg az eddig ismertetett elrendezéseknél bekövetkezhetik, hogy a fojtóhüvelynek erős meghúzásától a fojtás a hengerbe benyomul, addig a 6—14. ábrákon bemutatott kiviteleknél ezt a hátrányt önrúgózó, illetőleg öntömítő gyűrűk hárítják el. A 6. ábrán látható foganatosításnál az (e) tömítőanyagnak (fojtásnak) a hengerbe való nyomulását azáltal akadályozzuk meg, hogy a fojtás és fölfekvő fölület közé egy (vagy, mint a rajzon látható, két) fölvágott, vagy kétrészű (k, 1) fémgyűrűt helyezünk. A (k) gyűrű a a fojtásra gyakorolt nyomás következtében egyrészt szorosan az (a) hengerbélés furatának falára, másrészt szorosan az (1) gyűrűre fog fölfeküdni, ellenben az (1) gyűrű szorosan a (c) szelepházra és a fészek fenekére fog szoríttatni. Ezen a módon egy csepp tömítőanyag sem juthat, még a legnagyobb mérvű nyomásnál sem a hengerbe. A 6. ábrán bemutatott elrendezésnél a (k) és (1) gyűrűk érintkező fölülete kúpfölület, amely lefelé szélesedik. Itt emellett a (k)