68083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gyapjúzsír hasznosítására

" Megjelent 1915. évi szeptember I16 32-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI M

g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 68083. szám. XI/c. OSZTÁLY. Eljárás a gyapjuzsír hasznosítására. BEHRENS CHRISTOPH KERESKEDŐ HAMBURGBAN. A bejelentés napja 1914 október hó 19-ike. Elsőbbsége 1913 november hó 25-ike. A gyapjuipar nagy lendülete és folytonos növekedése a gyapjuzsírnak — a nyers gyapjú mennyiségileg legjelentékenyebb hulladékanyagának — gazdaságos értékesítésének kérdése mind sürgősebbé válik. A gyapjuzsír fölhasználása kenőcsalapkép (lanolin stb.), valamint értékesítése zsíradékpótlókép kenési, illetve bezsírozási célokra most már távolról sem elegendők arra, hogy a gyapjumosók gyapjuzsírtermelését fölhasználják. Nem hiányoztak tehát kísérletek arra nézve, hogy a gyapjuzsírból más termékek állíttassanak elő és főkép mennyiségileg igen jelentékeny viaszszerű alkatrészeit műviaszkép a piacra hozzák, hol ily anyag nagyon keresett. Mindezen kisérletek azonban eddig nem szolgáltattak kielégítő eredményeket, többek között azért nem, mert a gyapjuzsírt előbb közbenső termékké kellett átalakítani, amelyből azután a viaszmasszát nyerték. Jelen találmány tárgya oly eljárás, melynek segítségével a viasz közvetlenül nyerhető és pedig azon az új megfigyelésen alapszik, hogy a gyajuzsír zsírsavainak, mint ilyeneknek vagy mint alkaliszappanoknak, vagy alkoholjainak oldhatósága alkoholokban, mint faszeszben vagy spirituszban (vagy egyéb vízzel keverhető szerekben), majdnem rendesen az illető szabad zsírsav és az al| koholok olvadási pontjaival fordított viszonyban növekszik vagy fogy úgy, hogy pl. a lanocerinsav (104° C. olv. ponttal), vagy a lanocerinsavas alkali és a szilárd cholesterinek (145°, illetve 137« C. olv. ponttal) 60—70% spirituszban vagy egyáltalában nem vagy a legnehezebben, az olajsav (15° C. olv. ponttal), vagy alkaliszappanjai és a lágy 2° cholesterin-frakció pedig legkönnyebben oldódnak. Ha tehát a gyapjuzsír szappanosítási vagy hasadási termékét spiritusszal közönséges hőmérsékletnél eléggé kimossuk, a könnyen olvasztható és folyós alkatrészek oldásba mennek, míg a nehezebbén olvasztható viaszszerű alkatrészek mint szilárd, kristályos pép maradnak vissza, mely a spiritusz eltávolítása és a benne tartalmazott savanyú rész föltárása után világossárga, viaszszerű, 65—68° C. hőmérsékletnél olvadó masszát szolgáltat; ez nagyrészt a gyapjuzsír nehezebben olvadó alkoholjaiból és zsírsavaiból áll. Az eljárás foganatosításának egy példája a következő: 1000 kg. nyers, savanyú vagy közömbös, kereskedelmi gyapjuzsirt elszappanosítunk (hasítunk), a reakcióterméket alkalmas mosóedénybe bocsátjuk és ott 60—70%-os spi-