68005. lajstromszámú szabadalom • Vascsarnokszerkezet

-•tqr-f*.— 2 — készíthetők shedfödelek is, melyek az ismert shedfödelekkel szemben jelentékeny előnyökkel bírnak. A rendes shedfödelek keskeny, mindig iömíletlen és javításokat igénylő csatornái itt el vonnak kerülve. Helyűkbe egy széles (g) telőfölalet lép (5. ábra), mely a shedfogak hosszirányában nyereg alakjában meg van törve és a telővizet nem túlságos hosszú shedtető esetén az épületen kívül a lefolyató csövekbe vezeti. Célsz.erű, ha nem is föltétlenül szükséges, nemcsak a (g) csatornafölületet, hanem az egész shedtetőt is megtörni, amint az a 6. ábrán látható. A tető nem túlságos nagy shedhosszaknál egyszer, hosszú shedépítkezéseknél pedig többször, zegzugalakúan törhető meg és a legmélyekben fekvő tnegtörési pontokon vezethetjük el róla a vizet. A (h, hl) kötőgerendák (5—11. ábrák) F-vasból, L-vasból vagy más profivasból állnak és gerincüknek hátával úgy fektettetnek egymásra, hogy a (h) és (hl) részeknek egy (i) szöggel (10. ábra) való összeköttetése egy legegyszerűbb fajta háromcsuklós ívet alkot, mimelletí a lábmegerősítések szintén csuklósan lehetnek kiképezve, i!l. csuklók gyanánt kiképzetteknek tekinthetők. A két (h) és (hl) kötőgerendafél nemcsak egy (i) szöggel, hanem egy, a kötőgerenda két (h) és (hl) része közt beillesztett (m) csomópontlemezzel és egy három vagy több (n) szöggel való megerősítéssel van egymással összekötve ; ezáltal egy egyszerű (h, m, hl) gerenda keletkezik, melynek (m) sarokcsomópontlemeze hivatva van az állandó terhelésből származó hajlítási nyomatékot fölfogni, éppígy az (i) csuklószögeken kívül elrendezett (n) csavarok is képesek kell hogy legyenek a fönt említett hajlítási nyomatékot fölfogni.' már most a teiőt valaipely masszív - vagy egyébkpnfejaaevm födélhéjjal (pl. a Remy-féle kazet tale mez ekk el. cementdeszkákkal vagy hasonlókkal) befödjük, ez^a, befödés az e&etleg előforduló csekély fesz távolságoknál a beöntés után a háromcsuklós ívkötőgerenda vízszintes tolóerejét annál inkább is fölfogni képes, minthogy ez a vízszintes tolóerő a belső shedfogaknál egymást kölcsönösen megszűnteti, míg a födélhéjnak ezen tolóerők átvitelére képtelensége esetén egyéb szerkezeteket kellene elrendezni ezen tolóerő fölfogására, pl. a (g) tetőfölület alatt elrendezendő vaskapcsolatokat. A kötőgerendák statikai méretezésére már most egyszerűen a következőket lehet fölvenni. A (h) és (hl) kötőgerendák a födélhéj (beton-, kőcementmennyezet s<tb.) elkészítéséig. vagy ennek kiöntéséig (Remj-féle lemezek, cementdeszkák stb.) csak egyszerű megtört alakú gerendákat képeznek, melyeket az (o) alsó gerendák tartanak és melyek ezekre főleg függélyes terheléseket visznek át; az állandó terhelésre tehát ezek egyszerű gerendák gyanánt méretezendők. A födélhéj elkészítése után, ennek merevsége folytán, önmagától egy vízszintes tolóerő kapcsolódik be, az egyszerű gerendából kétcsuklós ívgerendát alkot, mely a számítás egyszerűsítése kedvéért az aránylag kis fesztávolságoknál fcáromcsuklós ívgerendánalc is fölfogható. Ezen két-, ill. háromcsuklós ívgerenda már most az állandó terhelésekkel biró egyszerű gerendának számított profil vastagítása nélkül a hasznos terheket (havat, szelet slb.) is fölfogni képes, anélkül, hogy túllerheltetnék, mert a nyomatékok a vízszintes tolóerő folytán jelentékeny mértékben csökkennek. A kötőgerendák előállítása, valamint az egész shedberendezés szerelése a lehető legegyszerűbb; a szerkesztési irodában szükséges rajzbeli munkák jóval egyszerűbbek, mint az ismert shedszerkezeteknéj. Egy komplrt nagyobb berendezés számszerű és szerkesztési kiképzése gazdasági tekintetben is igen kedvező eredményt adott. • A fölső világítási elrendezés, főleg horzsakőbeí onlemezek alkalmazásánál, rend,-