68004. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vákuumedénybe zárt mágnesesen befolyásolt higanygőzívfénynek vezérlésére
«zer elolthatjuk. Ekkor azonban a fényív •egyenárama pulzáló egyenárammá alakult át, mely egy egyenárammá és egy kétszeres frekvenciájú váltakozó árammá bontható föl. Ez (a gerjesztő áram frekvenciájá-. hoz képest) kétszeres fekvenciájú váltakozó áram nagy frekvencia elérésére használható, amennyiben azt pl. ismét gerjesztő váltakozó áram gyanánt használjuk és négyszeres frekvenciájú váltakozó árataot kapunk stb.; sok esetben azonban a frekvencia megkétszerezése nem kívánatos és az ismert elrendezés hátrányát képezi. A találmány tárgya berendezés mágnesesen befolyásolt higanygőzívfénynek vákuumedényben való vezérlésére, az áram által váltakozó irányban gerjesztett vezérlő mágnessel, mely berendezésnél a fényív a gerjesztő váltakozó áram egy periódusa alatt csak egyszer szakíttatik meg. Ezt azáltal érjük el, hogy a fényív eltolódás akadályát csak egyoldalasan rendezzük el vagy azáltal, hogy a vezérlő mágnest vegyesen gerjesztjük. A találmány tárgyát több kiviteli példa kapcsán ismertetjük. A 2. ábrán a váltakozó áram útján gerjesztett (M) vezérlőmágnes a (pl) és (p2) pólussarukkal van ellátva, melyek szemben álló fölületei két szerv alakját mutatják. Az erővonalsűrűség tehát különböző és a sarkfölületek legkisebb távolságánál a legnagyobb. Ezen a helyen van elrendezve a vezető vagy nem vezető, célszerűen nem mágneses anyagból álJó (8) él, mely az (L) íényív. eltolódásának akadályát képezi; ez a íényív által gerjesztett mágnesnél a képsíkon körülbelül a pontozott' kör által jelölt .helyen lép át. Ha a mágnest váltakozó irányú árammal gerjesztjük, az (L) fényívkeresztmetszet vagy (S) felé mozog vagy v(S)-től eltávolodik. Utóbbi esetben a mágnes befolyása alatt nem lép föl számbavehető ellenállásnövekedés, különösen mert a fényív a mező hatásköréből kifelé mozog. Ha azonban az (L) fényív (S)-hez közeledik, fokozódó sűrűségű mezőbe kerül, az (8) élhez -szoríttatik és végül megszakittatik. Ez a megszakítás tehát a gerjesztőáramnak csakis félperiodusa alatt következik be, míg a másik félperiodus alatt a fényív megmarad. Az (8) él helyett a fényív számára egy fal vagy az (R) vezetőcső is alkalmazható, mely p. párhuzamos sarkfölületek esetén (3. ábra) a sarkok m—m középvonalához képest egyoldalasan el van tolva. A fényív ekkor az egyik irányú gerjesztésnél az (a) oldalra szoríttatik, a másik irányú gerjesztésnél pedig (b) felé tolatik. Míg a fényív (a)-nál megszakittatik, addig (b) messze a hatómezőn kívül fekszik úgy, hogy a (b) felé való mozgásnál a fényit megszakításának nem kell bekövetkeznie. Ezen kiviteli alaknál a csőnek kúpos keresztmetszetet is adhatunk, hogy a fényívet (a) felé való mozgásánál fokozódó sűrűségű mezőbe szorítsuk (4. ábra). A kitűzött cél a vezérlő mágnes vegyes gerjesztése által is elérhető. Ha pl. az 5. ábra értelmében a váltakozó áraipú mező fölé oly egyenáramú mezőt helyezünk, melynek értéke a váltakozó mező amplituda értékének felel meg, akkor a gerjesztő ampermenetek az egyik félperiodus alatt egymáshoz adódnak, a másik alatt pedig egymásból kivonódnak. Ha az egyenáramú mezőt már most úgy választjuk meg, hogy a falak vagy élek között vezetett fényív megszakítására épen elegendő, akkor a fényív az egyik félperiodus alatt megszakítva marad és a másik félperiodus alatt újraképződik. A pólussaruknak és akadályoknak 2—4. ábrán föltüntetett különleges alakjai vegyesen gerjesztett mágnesnél is alkalmazhatók. Folytonos egyenáram helyett pulzáló egyenáram is használható. Az 5. ábra szerinti elrendezésnél azonban szükséges, hogy a (W) váltakozó áramú tekercselésnek és a vezérlő mágnes (Q) egyenáramú tekercselésének kölcsönös indukcióját hatástalanná tegyük, ami ismert módon egy (D) fojtócsévének az egyenáramú áramkörbe való iktatása által eszközölhető. Ha azonban több fényivet oly mágnesek útján vezérlőnk, melyek váltakozó áramai valamely váltakozó áramú hálózat különböző fázisaiból vétetnek, vagy melyek fázis-