67978. lajstromszámú szabadalom • Pisztollyal fölszerelt kard
Megjelent 1915. évi szeptember hó 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67978. szám. XIX/d. OSZTÁLY. Pisztollyal fölszerelt kard. DIÓSZEGHY LÁSZLÓ CS. ÉS KIR. HUSZÁRKAPITÁNY LOSONCZON ÉS HANVAY JÓZSEF FÖLDBIRTOKOS CS1ZFÜRDÓN. A bejelentés napja 1915 február hó 20-ika. A jelen találmány pisztollyal fölszerelt kardra vonatkozik, melynél a pisztoly a karddal állandóan össze van kötve és az ismert ily kardokkal szemben a pisztolynak ölj" elrendezése és alakítása által tűnik ki, hogy a pisztoly a kardnak szokásos, a markolatfa és a kengyel összekötési helyén történő megmarkolását nem gátolja meg és hogy az állandóan használatra kész pisztolynak használatba vétele a kardfogásnak csak lényegtelen megváltoztatását igényli. A mellékelt rajzban ezen kard egy foganatosítási alakjának markolata oldalnézetben van föltüntetve. Ezen foganatosírási alaknál önműködő pisztoly van alkalmazva, melynek (1) závárzattokja és (2) csöve a kardmarkolatnak markolatkupakját, a tölténytár gyanánt kiképezett (3) markolata pedig a kardmarkolat kengyelének hátsó szára. A pisztolynak a závárzattokból és a tölténytárból álló ágya, valamint a (4) záródugattyú, ennek (5) mozgató pereme, a (6) kakas és a (7) billentyű akként vannak alakítva, hogy a pisztolynak elreteszelt állapotában a závárzatnak ezen mozgó részei az ágyban lehetőleg el vannak rejtve és a kardforgatásnál fájdalmat vagy sérülést okozó kiugrásokat nem képeznek. A (8) kardpenge a (9) markolatfával az ebbe beeresztett pengenyak útján vau összekötve, ahol is a markolatfát a pengenyakon a (10) markolatgyűrű rögzíti. A markolatfának hátsó vége az (1) závárzattok és a (3) tölténytárnak (11) kiugrása között van befogva, mellső végét pedig a (12) csőkarika köti össze a (2) esővel. A csőkarikát egy, a csőre fölhúzott alul nyitott békó képezi, melynek szabad végein egy-egy, a (9) markolatfának oldalföiületeire fekvő (13) pofa van kiképezve. A csőkarikát a (13) pofák és a (9) marí kolatfa közé bevert (14) ékek rögzítik a markolatfán, melyek a csőkarikát a (10) markolatgyűrűre és a (2) csövön, a markolatgyúrű fölött elrendezett (15) célgömbtartó gyűrűre, a markolatgyűrűt pedig a (16) kardkeresztre szorítják. Az ekként, befogott kardkeresztet a kengyelnek a kereszttel egy darabban készült (17) középrésze, egy a szabad végén kiképezett, fölfelé álló és a tölténytárnak mellső falához hozzáerősített nyújtványa segélyével köti össze a tölténytárral úgy, hogy a markolat merev szerkezetet képez, melybe a (8) penge a markolatfának közvetítésével, megbízható módon van beleerősítve. A kardnak használatánál a kardot a szó-
