67970. lajstromszámú szabadalom • Berendezés képeknek távolba való átvitelére

é — a váltakozás számával, míg a megszakítások száma befolyástalan a horgonyokra. Ha az adó és vevő megszakított egyenáram által hajtatík és a fényátvitel a leírt visszaverőcsövek segélyével történik, akkor mint látható, a kép átvitelére csak két elektromos vezető szükséges és minthogy a vezetők egyikét a visszaverőeső, míg a másikat a föld képezheti, ennekfolytán a két állomás között csak a cső adja az összeköttetést. 2 mm. belső és 3 mm. külső átmérőjű cső megfelelőnek mutatkozott. A csövek helyett csekély fényabszorbeálással biró átlátszó anyagból pl. kvarcból álló rudacskák vagy oly csövek is használhatók, melyek az említett tulajdonságú folyadékokkal vannak megtöltve. A (2) tükör (3. ábra) fényezett és ezüstfüsttel ellátott vasból állhat, mely hátoldalán egy zongorahúrra erősíttetik. E húr feszültsége oly módon van szabályozva, hogy alkalmas rezgésszámot érünk el, melyet a húr tömegének és torzióerejeinek egyesített hatása szab meg. (9) egy elektromágnest jelöl, melynek mezejében a tükör úgy rezeg, mint egy horgony. Az elektromágnes tekercse oly megszakított áram áramkörével van összekötve, melynek rezgésszáma megfelel a tükör önrezgéseinek. A (3) tükör a (10,10) csapok körül forgatható. E tükör hátoldalán a (11) permanensmágnes van elrendezve, melynek pólusai a (12, 12) váltakozóáramú elektromágnes mezejében, fekszenek (3. és 4. ábra). A (3) tükör aránylag csekély rezgésmozgáseal bír. A rezgésszám emellett megegyezik a váltakozóáram rezgésszámával, ami a tömeg és egy rúgó szabályozása által idéztetik elő ; ez a rúgó a tükröt középhelyzetében igyekszik tartani. A találmány céljaira alkalmas váltakozóáram előállítására a 7. ábrán föltüntetett berendezést alkalmazzuk. A (20) telep árama a (21) önmegszakítón át a (22) áram átalakítóhoz halad, mely (23, 24) csúszókefékkel van ellátva, melyek sorozatos vagy párhuzamos kapcsolás mellett a váltakozóáramot az adó és vevőkészülékekhez vezetik. Az árammegszakító váltakozásainak száma és az áramfordító által megszabott váltakozásai számok szerint különböző áramgörbéket kapunk. Ha a megszakítások száma nagyobb, minta váltakozóáramok váltakozási száma, amint ezt a leírt készüléknél föltételezzük, akkor a 8. ábrán föltüntetett áramgörbét kapjuk. Emellett a pozitív és negatív részben az áramváltozások a föltüntetettnél sokkal nagyobb számban lépnek föl. Nagy adó- és vevőkészülékeknél a leírt tükrök nem elegendők, mert ez esetben a levegő túlságosan erős fojtóhatást fejt ki a nagyméretű tükrökre, melyek nagy sebességgel rezegnek. Ebben az esetben oly tükrök alkalmazandók, melyek redőnyszerűen vannak elrendezve (9. ábra). Emellett az egyes részek igen kis kerületi sebességgel bírnak, azonban ugyanazt teljesítik, mint egy egyazon szögsebességgel biró összefüggő tükör. Az 5. ábra szerinti lencse helyett a 6. ábrabeli elrendezés is alkalmazható. Ebben az esetben a cső vége a (14) szájdarabbal bír, mely fényezett belső kúpos fölülettel van ellátva. A sugarak a szájdarab kis nyílásán át lépnek be és ismételten visszaveretnek, hogy végül oly irányt vegyenek föl, mely a cső tengelyéhez körülbelül párhuzamos. Az adóban vagy a vevőben, vagy mindkettőben alkalmazott két tükör oly tükröket képezhet, melyek a hengerfölület egy részét alkotják. Ezáltal elérjük, hogy a tükrök csak kis rezgéseket végeznek, hogy a fénymezőben minden pontnak nagy mozgása idéztessék elő. Rezgő tükrök helyett teljes visszaverésű rezgő prizmák is alkalmazhatók. Mindezek a rezgő részek légüres térben helyezhetők el, hogy minden zörejt elkerüljünk. Ezáltal a levegő útján okozott fojtást is elkerüljük. Ha a képátvitel közvetlenül történik, azaz ha a fény visszaverő csöveken vezetteiik át, akkor a csövek oly gázzal lehetnek megtöltve, mely a visszaverő fölületeket oxydálódás ellen megvédi, mint pl. hydrogéugáz. A cső azonban légüresen is tartható ; magától értetődik, hogy a cső mindkét esetben üveggel vagy hasonlóval van