67959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegő túlhevítésére

- 4 -bogy a készülék hőfoka az előrész felé fokozatosan növekedik úgy, hogy ezen a helyen néha vörösen izzó lesz, a levegőt főzőkályliáknál és tüzelőhelyeknél a tüzelőtérből, más kemencéknél pedig alkalmas előmelegítőkamrából vezetjük a túlhevítőbe úgy, hogy a levegő a bévezetéskor már magas hőfokkal bír. Az első kivitelnél a forró levegő a (4) nyílásokon át először a (3) kamrákba jut, hol a forró szekrénnyel való érintkezés következtében még melegebb lesz, mire a (3) kamrákon áthaladva a (7) részen át a nagyobb (8) kamrába jut, melyben az "előbbieknél forróbb fölületek fölött halad és még jobban kiterjeszkedik, hogy a (II) réseken és még forróbb fölületeken a még nagyobb (10) kamrákba jusson, hol még inkább kiterjeszkedik és az eddigieknél szélesebb (13) résen át a még nagyobb (a) kamrába áramlik, melyben az eddigieknél még forróbb fölületekkel jön érintkezésbe. A levegő itt még erősebben kiterjeszkedik és azután a készüléknek a kibocsátó nyílásokkal szomszédos részeiben kissé visszatartatik, mire kb. 370 — 480° C hőmérséklettel kiáramlik és a tüzelőhelyről távozó égéstermékekkel keveredik. Megjegyzendő, hogy különböző légtömegek, miközben a szétágazó csatornában végighaladnak, váltakozva összekerülnek és ismét elválnak egymástól úgy, hogy közöttük tökéletes keveredés létesül. így pl. az l. ábrán a (3) kamrákban egymással szemben haladó két légáram a (7) résnél összeütközik és azután a (8) kamrákban ismét szétválik, a (10) kamrákon való végighaladás után pedig a (13) résnél újból egymásba ütközik, mire ismét szétválik és az (a) kamra egész területén szétoszlik, mielőtt a (17) kivezetőcsatornákba jutna. A forró levegő nem tódulhat ki közvetlenül a szekrény középső részén, mivel itt a két ágra oszló (16") falvég van elrendezve, mely a levegőt széttereli és azonkívül a (16) falak (16') végei is el vannak hajlítva. Minthogy továbbá a falak hossza a szekrény középső része felé növekedik, a fölületi súrlódás is növekedni fog a szélektől a középpont felé, tehát a szekrény közepén kiáramló levegő visszatartatik és & széleken kiáramló levegővel keveredik úgy,, hogy a levegő a szekrény egész homlokfölületén egyenletes áramban lép ki. Az 5—7. ábrák szerinti kivitel gyakorlati alkalmazásánál a tüzelőhelyről jövő fölhevített levegő a (31) nyíláson lép be a túlhevítőbe és a (30) kamrából a nagyobb (32) kamrába jut, melyben a két ellentétes irányú légáram a (35) résnél találkozik és egymással összekeveredne a még tágasabb (36) kamrába érkezik, honnan a (39) csatornákon át a szekrényből a tüzelőhely fölött kilép. A levegő itt is, mint az első kivitelnél, a belépési helytől a kilépési helyig folyton növekedő hőfokú fölületek fölött haladéi és növekedő térfogatú kamrákon megy át. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás levegő túlhevítésére, jellemezve azáltal, hogy több kamrában a levegő térfogatát a beáramlási és a kiáramlási hely között fokozatosan növeljük és hevítjük. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal,, hogy fölhevített levegőt vezetünk az első kamrába. 3. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal,, hogy az utolsó kamra kiáramlási helyén a túlhevített levegő egy részét kissé -visszatartjuk. 4. Berendezés az 1—3. igényelt eljárás foganatosítására, jellemezve a kályha vagy főzőtűzhely tüzelőterében elrendezett szekrény által, mely a tűztől legtávolabb fekvő végén a kályhából jövő levegőt bebocsátó nyílással, a tűzhöz közeleső végén pedig a levegőt a tüzelőtérbe kibocsáto nyílással van ellátva, amellett pedig egymással közlekedő kamrákra van osztva, melyeket fölváltva a szekrény oldalaiból és középé- . bői kinyúló görbe falak alkotnak. 5. A 4. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a kamrák között összeköttetést létesítő rések területe a beáramlási hely-