67950. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyűrűalakú testek betekercselésére

és az (A) értelmében való forgó mozgását a (8) fogazással kapcsolódó (8') fogaskeréktől nyeri. A tekercselőanyag oly módon van a (2) készletgyűrűre föltekercselve, hogy a tekercselőanyag lefejtődése közben a (2) készletgyűrű a (4) tekercselőgyűrűhöz képest a tekercselőmozgás (A nyíl) értelmében forog. A (2) készletgyűrűn lévő tekercselőanyag (5) szabad vége a (4) tekercselőgyűrű egyik karimájának (6) kivágásán keresztül lép ki és a (4) tekercselőgyűrűn megerősített (3) görgőn át a gyűrűalakú (1) testhez vezet. Hogy a tekercsekkel ellátandó gyűrűalakú (1) testnek a (4) tekercselőgyűrűhöz képest való excentrikus elrendezése következtében keletkezhető hurokképződést megakadályozzuk, a (2) készletgyűrű (12) fogazással van ellátva, mellyel a (9) fogaskerék kapcsolódik ; utóbbi a (10) rúgó közvetítésével a kúpalakú (11) féktesttel van kapcsolva. Ha tehát a hurokképződés időpontjában a tekercselőanyag feszültsége utánaenged, a (2) készletgyűrűt a (11) fék addig tartja viszsza, a (10) rúgó pedig a (4) tekercselőgyűrűhöz képest annyira visszaforgatja, amíg a tekercselőanyag feszültsége a (10) rúgó feszültségének felel meg; ekközben a tekercselőanyag a (4) tekercselőgyűrűnek a (2) készletgyűrűhöz képest való elmozgása következtében, a tekercselőmozgás értelmében, a (2) készletgyűrűre ismét föltekercselődik. Ez a tekercselőanyag feszültségének egyidejű föntartása mellett hurok képződését megakadályozza. Azon esetben, ha a tekercselőanyag úgy van a (2) készletgyűrű föltekercselve, hogy a letekercseléskor a (2) készletgyűrű a (4) tekercselőgyűrűhöz képest a tekercselőmozgással (A) nyíl) ellenkező irányban mozog el, az 5. és 6. ábrákon föltüntetett elrendezés nyerhet alkalmazást. A (4) tekercselőgyűrű itt (20) kivágással bír amelyben a (2) készletgyűrűt részben körülvevő (13) féktest van elrendezve; utóbbi a (20) kivágásban a (2) készletgyűrűvel együtt eltolódhatik és azon a (14) csavarok segítségével tetszőlegesen megszorítható, hogy ezen két rész között a súrlódást változtatni lehessen. A (4) tekercsgyűrű egyik karimájában lévő hasítékon át a (13) féktestben megerősített (15) pecek nyúlik ki, melyhez a (16) vonórúgo van kötve; utóbbinak másik vége a (4) tekercselőgyűrűn megerősített (17) pecekhez van erősítve. Ezen (16) rúgó a (13) féktestet az (A) nyíl értelmében eltolni törekszik. Amíg a tekercselőanyag feszültsége nagyobb, mint a (16) rúgó feszültsége, a (13) féktest a (20) kivágás bal végében marad. Ha azonban a tekercselőanyag feszültsége utánaenged, a (16) rúgó a (13) féktestet az (A) nyíl értelmében vissza fogja húzni és ezáltal a (2) készletgyűrűt a (4) tekercselőgy.űrűhöz képest a tekercselőmozgás értelmében elfogja forgatni. A tekercselőanyag tehát a (2) készletgyűrűre visszatekercselődik és ezzel a hurokképződés megakadályoztatik. A tekercselőanyag vezetésére szolgáló (3) görgő úgy van elrendezve, hogy a tekercselőanyagnak a tekercselés befejezte után az (1) magtól elfordított oldala jön a (3) görgővel érintkezésbe. A tekercselőanyagnak a (3) görgőn át való vezetése folytán a tekercselőanyag meghajlítást szenved úgy, hogy a hajlás külső oldala a tekercseléskor az (1) mag felé van fordítva; az anyag (5) szabad vége ezután az (1) maghoz képest a 3. ábrán föltüntetett helyzetet fogja fölvenni. A 3. és 4. ábrákon föltüntetett foganatosítási alaknál a (10) rúgó el is maradhat, mivel általában a (2) készletgyűrűnek a (11) fék segítségével való fogvatartása folytán a (4) tekercselőgyűrűnek a (2) készletgyűrűhöz képest elegendő előresietését érjük el, hogy a hurokképződést hatásos módon megakadályozzuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés gyűrűalakú testek betekercselésére két, egymáshoz képest elmozogható, a betekercselendő magkeresztmetszetet körülvevő gyűrű segítségével, mely gyűrűk közül az egyik, a készletgyűrű, a tekercselőanyagot veszi föl, míg a másik, a tekercselőgyűrű, ezen tekercselőanyagot a betekercselendő gyű-