67950. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyűrűalakú testek betekercselésére

és az (A) értelmében való forgó mozgását a (8) fogazással kapcsolódó (8') fogaskerék­től nyeri. A tekercselőanyag oly módon van a (2) készletgyűrűre föltekercselve, hogy a tekercselőanyag lefejtődése közben a (2) készletgyűrű a (4) tekercselőgyűrűhöz ké­pest a tekercselőmozgás (A nyíl) értelmé­ben forog. A (2) készletgyűrűn lévő teker­cselőanyag (5) szabad vége a (4) tekercselő­gyűrű egyik karimájának (6) kivágásán ke­resztül lép ki és a (4) tekercselőgyűrűn meg­erősített (3) görgőn át a gyűrűalakú (1) test­hez vezet. Hogy a tekercsekkel ellátandó gyűrűalakú (1) testnek a (4) tekercselőgyűrűhöz képest való excentrikus elrendezése következtében keletkezhető hurokképződést megakadályoz­zuk, a (2) készletgyűrű (12) fogazással van ellátva, mellyel a (9) fogaskerék kapcsoló­dik ; utóbbi a (10) rúgó közvetítésével a kúpalakú (11) féktesttel van kapcsolva. Ha tehát a hurokképződés időpontjában a te­kercselőanyag feszültsége utánaenged, a (2) készletgyűrűt a (11) fék addig tartja visz­sza, a (10) rúgó pedig a (4) tekercselő­gyűrűhöz képest annyira visszaforgatja, amíg a tekercselőanyag feszültsége a (10) rúgó feszültségének felel meg; ekközben a te­kercselőanyag a (4) tekercselőgyűrűnek a (2) készletgyűrűhöz képest való elmozgása kö­vetkeztében, a tekercselőmozgás értelmében, a (2) készletgyűrűre ismét föltekercselődik. Ez a tekercselőanyag feszültségének egy­idejű föntartása mellett hurok képződését megakadályozza. Azon esetben, ha a tekercselőanyag úgy van a (2) készletgyűrű föltekercselve, hogy a letekercseléskor a (2) készletgyűrű a (4) tekercselőgyűrűhöz képest a tekercselőmoz­gással (A) nyíl) ellenkező irányban mozog el, az 5. és 6. ábrákon föltüntetett elrende­zés nyerhet alkalmazást. A (4) tekercselő­gyűrű itt (20) kivágással bír amelyben a (2) készletgyűrűt részben körülvevő (13) féktest van elrendezve; utóbbi a (20) kivágásban a (2) készletgyűrűvel együtt eltolódhatik és azon a (14) csavarok segítségével tetszőle­gesen megszorítható, hogy ezen két rész között a súrlódást változtatni lehessen. A (4) tekercsgyűrű egyik karimájában lévő hasí­tékon át a (13) féktestben megerősített (15) pecek nyúlik ki, melyhez a (16) vonórúgo van kötve; utóbbinak másik vége a (4) te­kercselőgyűrűn megerősített (17) pecekhez van erősítve. Ezen (16) rúgó a (13) féktes­tet az (A) nyíl értelmében eltolni törekszik. Amíg a tekercselőanyag feszültsége nagyobb, mint a (16) rúgó feszültsége, a (13) féktest a (20) kivágás bal végében marad. Ha azon­ban a tekercselőanyag feszültsége utána­enged, a (16) rúgó a (13) féktestet az (A) nyíl értelmében vissza fogja húzni és ezál­tal a (2) készletgyűrűt a (4) tekercselőgy.ű­rűhöz képest a tekercselőmozgás értelmében elfogja forgatni. A tekercselőanyag tehát a (2) készletgyűrűre visszatekercselődik és ezzel a hurokképződés megakadályoztatik. A tekercselőanyag vezetésére szolgáló (3) görgő úgy van elrendezve, hogy a tekercselő­anyagnak a tekercselés befejezte után az (1) magtól elfordított oldala jön a (3) görgő­vel érintkezésbe. A tekercselőanyagnak a (3) görgőn át való vezetése folytán a te­kercselőanyag meghajlítást szenved úgy, hogy a hajlás külső oldala a tekercseléskor az (1) mag felé van fordítva; az anyag (5) szabad vége ezután az (1) maghoz képest a 3. ábrán föltüntetett helyzetet fogja föl­venni. A 3. és 4. ábrákon föltüntetett foganato­sítási alaknál a (10) rúgó el is maradhat, mivel általában a (2) készletgyűrűnek a (11) fék segítségével való fogvatartása folytán a (4) tekercselőgyűrűnek a (2) készletgyűrű­höz képest elegendő előresietését érjük el, hogy a hurokképződést hatásos módon meg­akadályozzuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés gyűrűalakú testek beteker­cselésére két, egymáshoz képest elmo­zogható, a betekercselendő magkereszt­metszetet körülvevő gyűrű segítségével, mely gyűrűk közül az egyik, a készlet­gyűrű, a tekercselőanyagot veszi föl, míg a másik, a tekercselőgyűrű, ezen te­kercselőanyagot a betekercselendő gyű-

Next

/
Thumbnails
Contents