67949. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízalatti áramvonal-távíráshoz vagy távbeszéléshez fémes testtel bíró hajókon

hatásának kiküszöbölését érjük el. A küldött energia legerősebb hatása ekkor az elektró­dák képzelt összekötővonalának ekvatoriális síkjában nyilvánul úgy, hogy az áramvona­lak a közegben minden irányban egyenlete­sen terjednek és egyúttal a hajótest oly övben fekszik, melyben káros hatása nem következik be. A találmány céljának elérésére használt elektródák jól vezető fémlemezek, melyek közül az egyik, és pedig a fölső, magának a hajótestnek alsó részén jól elszigetelten van megerősítve, míg a másik a hajó normális mélyjáratánál jóval a hajótő alatt ván megerősítve. A helyett, hogy a hajó alsó részén elek­tróda gyanánt lemezt alkalmaznánk, erre a célra maga a hajótest is szolgálhat. Meg­erősíthetjük továbbá a fölső elektródát, vil­lamosan jól elszigetelten, a hajó oldalfalain is, de természetesen még a víztükör alatt, ez esetben célszerű a hajó mindkét oldalán, ily lemezeket elhelyezni, amelyek azonban egymással vezetően akként kötendők össze, hogy mindig ugyanazon potenciállal bírja­nak. Ha az egyik és pedig a fölső elektró­dát magasabban helyezzük el, természetesen a másik is lényegesen magasabban, vagyis a hajótesthez közelebb helyezhető el. Ezen elrendezés folytán a hajótest ugyan részben a két elektróda közé jut, az ezáltal okozott rövidrezáró hatás azonban lehetőleg magas frekvencia alkalmas megválasztásával a fönt gyakorlatilag használhatónak jelzett határok között ellensúlyozható. Ha a fölső lemezt a hajótest alatt alkal­mazzuk, akkor egyenáram is alkalmazhatóvá válik. Az alsó elektróda egyszerű fölfüggesztő készülékkel sülyeszthető a hajó alá a kívánt mélységig. Célszerűbb azonban, ha az alsó elektródát villamosan szigetelt, merev össze­köttetéssel erősítjük meg a hajótesten és pedig már azért is, hogy az elektródák kö­zött lehetőleg maradandó távolságot érjünk ' el, melyet szabadon függő lemeznél a víz- i áramlás hatása megváltoztatna. Emellett előnyös, ha az elektródát tartozékaival együtt a hajótestből kitolhatóan képezzük ki, hogy azt mindenkor könnyen ellenőrizhessük és szükség esetén kicserélhessük. A mellékelt rajz 1. és 2. ábráin a találmány tárgyának két foganatosítási alakja vázlatos metszetben látható. Az 1. ábra szerint az (a) bajtótest tövén a lemezalakú (b) elektróda van villamosan elszigetelten elrendezve, melynek hasonlóan kiképezett (e) ellenelekródája alkalmas, pl. kábelekből,sodronykötelekből, láncokból vagy máseffélékből alkotott (d) fölfüggesztőké­szüléken, az (e) szigetelők közbeiktatása mel­lett van megerősítve. A (d) fölfüggesztő­közegek a hajótesten alkalmazott (f) csigá­kon át a (k) motollához vannak vezetve, mely a (c) elektróda sülyesztését és emelé­sét teszi lehetővé. A jeladó energia a hajó belsejében fölállított (g) állomásról szigetelt (h) és (i) vezetékekkel van az elektródákhoz vezetve, míg a jelvevés alkalmával a víz­ből fölvett energia ugyanazon úton, de for­dított irányban jut a (g)-nél lévő detektor­berendezéshez. A 2. ábra szerint a fölső elektróda két (b) és (bl) lemezre van osztva, melyek az (a) hajótest oldalfalain és pedig azoktól az (1) és (11) betétekkel elszigetelten vannak megerősítve és a (h) és (hl) kábelek útján vagy egymással, mint (az 1. ábrán (g)-vel jelölt) jeladó, illetve fölvevő állomással van­nak összekötve. Az alsó (c) ellenelektróda a hajótestből kitolhatóan van elrendezve és e célból a merev (m) rudazaton van meg­erősítve, mely belsejében az állomáshoz ve­zető (i) vezetéket tartalmazza; ez a rudazat a környéző víz ellen a nem vezető ,(n) bur­kolattal van elszigetelve. A rudazat fölső végén a hengeres (o) test van elrendezve, mely a (p) csőben dugattyúszerűen és víz ellen tömítve eltolható.. A (p) csőben továbbá a (g) tolattyú van elrendezve, mely a (p) elektróda fölhúzása után a (p) cső elzárá­sára szolgál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés vízalatti áramvonaltávírás­vagy távbeszéléshez, fémes testtel biró

Next

/
Thumbnails
Contents