67939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos kondenzátorok előállítására

tnel vonjuk be, amikor is hézagmentes (b) fémréteg képződik, melyhez a (bl) vezeték van erősítve a külső fegyverzetnek az elek­tromos áramkörrel való összekapcsolása cél­jából. Az így összeállított kondenzátort vé­gül (d) szigetelőréteggel borítjuk, mely a {c) réteghez hasonlóan egy vagy több ru­galmasba kondenzátorra húzott harisnyából van előállítva és bakelit-tal vagy- bármely más alkalmas, szigelőanyaggal van impreg­nálva. Az így előállított kondenzátor azzal afc előnnyel bír, hogy a (bl) vezetéket a belső (a) fegyverzet szélétől elválasztó átütési távolság jóval nagyobb, mint a szokásos nyitott koncentrikus csövek által alkotott fegyverzetekkel biró kondenzátoroknál, ame­lyeknél a legnagyobb átütési távolság a csö­vek félhosszával egyenlő. A fegyverzetek mindegyike hézagmentes és a külső dielek­tromos réteg a sötét kisülésekből eredő veszteségeket megakadályozza. A belső (a) fegyverzetet úgy állíthatjuk elő, hogy egy magra fémréteget csapunk lé s azután a magot a kész fegyverzetből kihúzzuk. A 2. álra oly kivitelt mutat, amelynél a szokásos alakú (e) dielektromos réteg pl. üvegből áll s a kondenzátor fegyverzeteit alkotó (f) és (g) fémrétegek az (e) rétegre tetszőleges módon vihetők föl. A (g) fegy­verzet szélét (h) dielektromos réteggel bo­rítjuk, mely megakadályozza, hogy a fegy­verzetek között kisülések lépjenek föl. A (h) réteg kötött rugalmas harisnyából, vagy más tetszőleges rugalmas szövetből áll, mely pontosan az alatta Jévő fölülethez illeszke­dik és az első kivitel (c) és (d) rétegeihez hasonlóan szigetelőanyaggal van impreg­nálva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás elektromos kondenzátorok előállí­tására, jellemezve azáltal, hogy a kon­denzátor egyik fegyverzetét képező fém­rétegnek legalább egy részét likacsos rugalmas testtel födjük be, mely a fém­réteg befödendő részéhez pontosan hozzá­illeszkedik, mire ezen bevonatot im­pregnálás útján dielektromos réteggé alakítjuk át. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítást módja, jellemezve azáltal, hogy likacsos test gyanánt rugalmas haris­nyát vágy rosts^övetet alkalmazunk, mellyel a kondenzátor bel^ő vagy külső fegyverzetéül szolgáló fémréteget befödjük. 3. Az 1. ós 2. igénypont szerinti eljárás fo­ganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy több rugalmas likacsos réteget he­lyezünk a fémréteg szélére úgy, hogy ezen a helyen a dielektromos réteg vas­tagabb lesz. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az üreges test alakjával biró kon­denzátor belső fegyverzete gyanánt szol­gáló fémrétegen a fegyverzet szélén megvastagodó dielektromos réteget állí­tunk elő és ezen dielektromos rétegnek legalább egy részét a kondenzátor külső fegyverzete gyanánt szolgáló fémréteg­gel vonjuk be, végül ez utóbbi körül rugalmas harisnyát fektetünk, melyet impregnálás útján dielektromos réteggé alakítunk át. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a rugalmas likacsos testet egy dielektro- > mos testre, mely két fölületén a kon­denzátor fegyverzetét képező fémréteget hordja, oly módon helyezzük, hogy az egyik fegyverzet szélét elfödje. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás alapján előállított kondenzátor, jellemezve azál­tal, hogy egyik fegyverzetének legalább egy része oly dielektromos réteggel van födve, mely összeszövött és szigetelő­anyaggal impregnált rostokból áll. 7. A 6. igénypont szerinti kondenzátor ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a dielektromos réteg a két fegyverzet közé van helyezve és ez utóbbiak szélei kö­zött meg van vastagítva. 8. A 6. igénypont szerinti .kondenzátor ki­viteli alakja, jellemezve oly üreges test

Next

/
Thumbnails
Contents