67937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyiségek fűtésére

különböző foganatosítási alakjai is föl vannak vázlatosan tüntetve és pedig: a 3. ábra a fűtendő helyiség falának metszete, a 4. ábra egy fűtőtest függőleges metszete és az 5., 6., 7. ábrák elektromos fűtéshez való részletek. Amint az a 3. ábrából látható, a tulajdonképeni (a) téglafal előtt (b) szigetelőréteg van, amely előtt a (c) töltőanyagba, mely pl. paraffalisztből vagy hasonlóból áll, a folyadékot vagy az olvadóanyagokat tartalmazó (d) csövek vannak beágyazva. A helyiség belseje felé a (c) töltőanyag pl. gipszből való (e) födőfallal van elzárva. A 4. ábra oly fűtőtestet ábrázol, mely olvadóanyag gyanánt naftalinnal töltött (f) szekrényből áll. A fűtés — mint a rajzon jelezve van — elektromos ellenállás segélyével történik. A találmány szerint ezen (f) szekrényt rossz melegvezetőkkel, pl. (g) csempékkel vesszük körül, külön (h) szigetelés közbeiktatása mellett úgy, hogy az olvadóanyagot a (h) szigetelés oly módon szigeteli és zárja el, hogy a meleg bevezetésekor gyorsabb melegfölvétel és az olvadóanyag gyorsabb halmazállapotváltozása létesül, míg a melegbevezetés megszüntetése után az olvadóanyag által fölvett meleg, a megmerevedési folyamat közben, a (h) szigetelésen keresztül, csak lassan adódik át a fűtendő térnek. Ha az olvadóanyag aránylag kis átmérőjű csövekben van elhelyezve (5. ábra), az elrendezés olyan, hogy a meleget fejlesztő ellenállástekercs a függőleges cső •egész hosszára eloszlik. Az ellenállástekercset ezen célból hosszú u-alakú hurokban vezetjük az olvadóanyagon keresztül. A 6. ábra oly foganatosítási alakot tüntet föl, melynél a melegnek az egész naftalinmasszába egyenletesen való bevezetése és elosztása céljából, a tekercshúrok csavaralakúan el van forgatva. A 7. ábra oly foganatosítási alakot tüntét föl, melynél az olvadóanyagba szigetelőeső van bevezetve, utóbbin elektromos drót van keresztül vezetve és azután a szigetelőcsőre kívül csavaralakúan rácsavarva. Hogy a találmány szerint foganatosított eljárásnál minden bűzképződést elkerüljünk1

, az olvadóanyagot valamely fölöleten úszó, avval nem diffundáló, vele szemben vegyileg közönbös és a tekintetbe jövő hőmérsékletnél említésre méltóan el nem gőzölgő testtel, pl. folyás parafinnal, vagy valamely iners gázzal, pl. nitrogénnel lehet befödni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás helyiségek fűtésére, azáltal jellemezve, hogy a melegfejlesztőtesteket, mint gáz- vagy gőz fűtőtesteket, vagy elektromos ellenállást stb. a helyiséget körülvevő falakba, vagy padlóba helyezzük és folyadékokkal öblítjük és zárjuk körül úgy, hogy a melegfejlesztőtest melegleadó fölülete a folyadéktest köpenyfölületére növekedik és a meleg az utóbbiról, a kívánt hőmérsékleteséssel, a falfölületekre elosztódik és leadódik. 2. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a melegfejlesztőtesteket, főleg az elektromos hevítődrótokat valamely, halmazállapotváltozásakor meleget fölvevő, ill. meleget leadó olvadóanyagba ágyazzuk be és valamely szigetelőmasszával, mely vagy fűtőteatfal gyanánt, vagy a helyiségfalak része gyanánt van kiképezve, vesszük körül és fűtjük időnként úgy, hogy melegveszteségek a melegbevezetés közben elkerültetnek, a megmerevedési folyamat a melegleadás közben lassul és a meleget leadó helyiségfűtőfölületek hőmérséklete állandóan fönnmarad. 3. Az 1. és 2. alatt védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy elektromos hevítődrótok alkalmazásakor, olvadóanyag gyanánt, oly testeket alkalmazunk, melyek az elektromosságot nem, a meleget ellenben jól vezetik és aránylag magas megmerevedési hőmérséklettel bírnak. 4. A 3. alatt védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy olvadóanyag gyanánt 70—75° C megmereve-