67935. lajstromszámú szabadalom • Elégési erőgép

Ennek az eljárásnak az a hátránya van, hogy a gép a szabályozásra való tekintettel teljes terhelésnél csak fél hengertöltéssel dolgozhat. Ezzel szemben a találmány abban áll, hogy a munkahengert minden üzemállapotban, tehát túlterhelésnél, félterhelésnél és üres járásnál legalább annyira töltjük meg, hogy négyütem esetén a szívási löket befejeztekor, két ütem esetén az öblítés befejeztekor, a kompresszió számára teljes hengertérfogat áll rendelkezésre. Ezáltal az ismert gépekkel szemben a rendes üzem alatt nagyon jelentékeny teljesítményfokozást érünk el úgy, hogy az összhatásfok lényegesen javul. További előny gyanánt megemlítendő, hogy az új gép melegállapota a munkahenger állandó teljes töltése miatt a, gyújtás számára sokkal kedvezőbb, mintha csak fél vagy háromnegyed töltéseket adnánk. A mellékelt rajzon egy izzófejgép két -diagrammján látható, hogy a találmány értelmében a végkompressziónyomást és ezzel •kapcsolatban a töltés végkompresszióhőmérsékletét terhelésingadozásoknál miként lehet befolyásolni. A vékonyan kihúzott vonalak a nyomásváltozást a munkahengerben teljes terhelésnél adják, míg a vastag vonalak a nyomás lefolyását kis terhelésnél, illetve üresjárásnál mutatják. Míg teljes terhelésnél a töltési nyomás az öblítés végén körülbelül 1*2 abs. atmoszférát tesz ki és a kompresszió végén körülbelül 15 atm.-ra nő, a gépteljesítmény csökkenésekor az öblítőlevegő nyomását 1*4 abs. atmoszférára növeljük úgy, hogy körülbelül 21 atm. végkompresszió adódik. Az ezen magas kompressziónál keletkező meleg az égési meleg elmaradó részét kiegyenlíti, mely a gép teljes teljesítményével szemben a csökkentett tüzelőanyaghozzávezetés következtében föllép úgy, hogy a munkahenger melegállapota közel ugyanazon értéken marad. A töltés növelése a legkülönbözőbb módon történhet. így pl. a munkahenger föltöltését két- és négyütemű gépeknél töltőtartályokból vagy szivattyúkból tetszésszerinti időpontban a kompressziólöket alatt vagy annak kezdetén a kibocsátás fojtása vagy zárása által vagy négyütemű gépeknél a szívási löket alatt is létesíthetjük. A töltégi közeg tiszta levegő is lehet. Adott esetben közömbös gázt is alkalmazhatunk, ha az különleges bevezetés vagy rétegezés által a többi töltési alkatrészek gyúladóképességét nem rontja. A találmány szerinti szabályozás különös előnnyel oly gépeknél alkalmazható, melyek egy vagy több töltőszivattyúval vannak ellátva, mimellett. ezek a szivattyúk a gép teljesítményének növelésekor megfelelő kiegészítő töltési mennyiséget képesek szállítani. Ezek a szivattyúk azután egyidejűleg arra is használhatók, hogy teljesítménycsökkenésnél a szükséges légmennyiséget szállítsák. Négyütemü gépeknél a forgattyúszekrények előnyösen szabályozható szivattyúknak vannak kiképezve, melyek teljesítménycsökkenéskor vagy adott esetben teljesítménynöveléskor szállításra állíttatnak be. Rendes üzemnél a gép elegendő töltési mennyiséget szív be úgy, hogy a forgattyúszekrényszivattyúnak nem kell szállítania. Ha a teljesítmény C3ökken, úgy a szivattyú szállításra állíttatik be. Ekkor a szivattyú időnként a munkahenger négyütemű játéka alatt két szivási és két kompressziólöketet végez, mimellett a szállított mennyiség egy tartályba tolatik át, amelyből célszerűen a munkadugattyú szivási löketénél a munkahengerbe folyik. A munkahenger tehát nagyobb töltést kap, mint a rendes szivás alatt, mivel a forgattyúszekrényszivattyú dugattyúja kettős munkajátékánál — a szabályozás esetében is — nagyobb töltési mennyiséget szív és szállít mint a munkahenger szívási térfogata, A forgattyúszekrényszivattyú természetesen arra is fölhasználható, hogy a munkahengert teljesítménynövelésnél kiegészítőén föltöltse. Ide-oda mozgó dugattyúkkal működő szivattyúk helyett forgódugattyús szivattyúk ia alkalmazhatók. Mindkét esetben az önműködő vagy kézzel létesített szabályozás ismert módon történik. A szivattyúknak szálj. ., tí * *