67930. lajstromszámú szabadalom • Gőz és vízgyűjtő kamranélküli többnyalábos vízcsöves kazán

borítja, a szállóhamú, a fölső (a') védőlemezzel együtt egy a rostélyról fölemelkedő fűtőgázokat vezető vezetéket képez úgy, hogy a fűtőgázok áramlásuk közben a (v) csövek mentén kénytelenek mozogni. A természetes rézsüszög által meghatározott mennyiségnél nagyobb mennyiségű szállóhamú össze nem gyűlhetik. A mint már említtetett, a mellső csövek meredek részcinek a hőhatás ellenében való megvédése és evvel egyidejűleg a kazáa (w) mellső falának lehető hidegentartása igen nagy jelentőséggel bír. Az (a, c) védőlemezt borító liamúréteg, erre a célra kiválóan alkalmas. Az alsó részeiken igen nagy mértékben igénybe vett csöveknek a fölső meredekebb részeiken nyújtott védelem lehetővé teszi, hogy föladatuknak, a fejlesztett gőznek a (k) fölső kazánba lehetőleg ellenállásmentes úton történő átvezetésének tökéletesebben feleljenek meg. A (v2) kamrában a szállóhamúnak lerakódása akkor is bekövetkezik, ha abban tulaj donképeni (a, c) védőlemez alkalmazva nincs. A kemencének ezen foganatosítási alakjainál a védőlemez helyén a csövek szorosan egymás mellett fekszenek vagy egy fallá vannak összefoglalva. A (v2) kamara ezenkívül az első legnagyobb mértékben fűtött csőnyalábot könnyen hozzáférhetővé is teszi. A találmányt képező kazánnak egy további foganatosítási alakja akként van kiképezve, hogy a legnagyobb mértékben igénybevett csöveket könnyen lehessen megfigyelni, tisztogatni és kicserélni. Ismeretes, hogy a meredekcsöves kazánokat néhány napon át üzemen kívül kell tartani, ha csak egy csövet kell is kicserélni, mert a kazánba idő előtt történő bebúvás igen veszélyes. A megsérülés veszélyének a legtöbb esetben éppen a legelői fekvő, a rostély sugárzásának hatása alatt álló illetve a legmelegebb fűtőgázokkal érintkező csövek vannak kitéve, a találmányt képező kazánnal pedig ezek közül a (v'j csövekkel kell első sorban figyelembe venni. A találmányt képező kemencének szóban levő foganatosítási alakjánál ezen, csövek kicserélhetők anélkül, hogy a kazánnak hőállapotára tekintettel kellene lennie és a kicserélés azonnal végezhető. mihelyt a kazán üzemen kívül van helyezve. Ezen foganatosítási alaknak mellső, a már ismertetett módon, nagy mértékben meggörbített csövei meg vannak osztva, amennyiben a meggörbítésnek helyén a csövekbe egy kis szekrény van beiktatva, mely a kazán homlokfalában akként van elrendezve, hogy a szekrényen át ezen csövek megfigyelhetők, tisztogathatok és. kicserélhetők így a kazánba való bebúvás fölöslegessé tétessék. Az (o) alsókazánt (3. abra) a (k) fölsőkazánnal összekötő (v) csőnyalábnak két csősora előre van görbítve oly módon, hogy annak csövei két-két részből, az alsó, meglehetősen kis szög alatt hajló (v3) csőrészből és a fölső meredekebb (v4) csőrészből állanak. A kazánfalazatnak (w) homlokfalában a kis (x) szekrény van elrendezve, melybe a csőrészek be vannak hengerélve. Ezen szekrénynek belseje a homlokfalán elrendezett, elzárható nyílásokon át hozzáférhető és a nyílások záró födeleinek eltávolítása után a csőrészek, főleg az alsó (v3) csőrészek, a kazán előtt fekvő munkatérből hozzáférhetőkké válnak. Egy ily csőrésznek kicserélésénél a munkás a kazánfalakba behengerelt csőrészt a kazánfalakbői kalapácsütésekkel hátrafelé kiveri, azután a csőrésznek az (o) alsókazánban lévő hát jó végéről egy megfelelő hosszúságú, kívülről működtetett csőlevágó segélyével egy kellő hosszúságú darabot levág és ezt az alsókazánba engedi leesni, ahonnan aztán azt a búvólyukon át könnyű szerrel, kívülről eltávolíthatja. A csőrészt magát a munkás az elégető térbe engedi leesni, ahonnan azt eltávolítja. Ezután a munkás az új csövet