67918. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rezet, ólmot és cinket tartalmazó szulfidos és oxidos érceknek előkészítési, közbeeső és hulladékterméknek egyesített pörkölő, olvasztó folyósító és lugzó munkálatok segélyével való földolgozására
szabad réz és szabad vas képződik, az ólom a cinkgőzökkel könnyen távozik a salakból. Ha az elektromos olvasztó kemencét kondenzációs berendezéssel kötjük őszsze, ebben ólom (fém, oxid, szulfát és csekély mennyiségben szulfid alakjában) csapódik le. Fontos, hogy a kondenzációs berendezésnek nem kell nagynak lennie és ezért igen hatásos lehet. Hiszen csak a föntemlített átalakulások reakciógázai vannak itt jelen. A nagy füstgázmennyiségek, aminőket az akna- és lángkemenceüzem az elmaradhatatlan tüzelőanyagból szolgáltat és melyek a fém-, oxid-és szulfidgőzök kondenzációját annyira megnehezítik, itt egészen elmaradnak. Az így foganatosított reakciós olvasztás eredményei a következők: 1. Olyan nyers rézkő, mely még rézszegény (2—3°/0 Cu-t tartalmazó) érceknél is 20—30% réztartalommal bírhat. 2. Túlnyomón a kőzetből és az eredetileg az ércben foglalt szulfidok vastartalmának egy részéből álló, leülepíthető salak. 3. Sűrű szállópor, mely fémes ólomból, oxidokból és kevés ólom- és cinkszulfidból áll, a pörkölt anyag mechanikusan magával ragadott porával tisztátalanítva, tehát kevés rezet is tartalmazva. 4. Eltávozó gázok, melyek sok SOa -t, sőt kevés SO,-t is tartalmaznak. A réz tehát olvadt termékben (1. alatt) van jelen, melynek fémmé való földolgozása, az ismert eljárások szerint, már nehézséget nem okoz. A salak (2. alatt) eléggé fémszegény, hogy egyszerűen leülepedni hagyhassuk azt. A szállópor (3. alatt) higított savakkal, főleg az ércpörkölő gázainak vízzel való alkalmas kezelése útján nyerhető kénessav- és kénsavoldattal történő lúgozással könnyen kiválasztható úgy, hogy a cink, szulfit és szulfát gyanánt, oldatba megy és ez oldatból, az ismert módszerek szerint, kinyerhető, míg az ólom, mint lúgozási maradék, fémes ólom, ólomszulfát és csekély mennyiségű más ólomvegyületek és a kemencetartalom mechanikusan magával ragadott részei keveréke alakjában, visszamarad. E lúgozási maradék, az isméit módszerek szerint, könnyen nyers ólommá olvasztható össze. Az ércben esetleg jelen volt nemes fémek részben a rézkőben gyűlnek össze, részben a szállópor ólomtartalmú részében és úgy ezen olvasztási és elpárolgási termékek földolgozásakor, szintén a szokásos módon, kinyerhetők. Oxidos ércek vagy hulladékanyagok, pl. réz-, ólom- és cinktartalmú szállópor természetesen nem pörkölendők, hanem, legcélszerűbben szintén réz-, ólom- és cinktartalmú szulfidos ércek hozzáadásával, melyekben nincs hiány, közvetlenül az elektromos kemencében, szükség esetén csekély mennyiségű koksz vagy más könnyen ható, széntartalmú redukáló szerek hozzáadásával, összeolvasztatnak. A további földolgozás természetesen semmi változást sem szenved. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás szulfidos ércekből, előkészítési, közbeeső és hulladék-termékekből a réz, ólom és cink kiválasztására, egyesített pörkölő, olvasztó, elpárologtató és lúgozó munkálatok segélyével, azáltal jellemezve, hogy az ilyen fajta szulfidos nyers anyagokat oxidáló pörkölésnek vetjük alá, azután elektromos kemencékben, szükség esetén csekély mennyiségű koksz vagy más, ezzel azonosan ható, szenet tartalmazó redukáló szerek hozzáadásával, rézkővé és salakká összeolvasztjuk, és pedig az ólom és cink elpárologtatása mellett, mely párlat azután, oxid-, szulfát- és szulfidkeverék alakjában, kondenzálható és higított kénsavoldat vagy higított kénsav- és
