67905. lajstromszámú szabadalom • Vasúti biztosítóberendezés

— 14 — vetlenül szemközti kontaktuslemezekhez vezethetnek. Pl. a mozdony egyik oldalán lévő saruból vagy sarukból gyűjtött áram a mozdony másik oldalán alkalmazott saruhoz vagy sarukhoz közvetlenül ezeken a vezetékeken át áramolhatok; úgy hogy midőn a szemközti oldalon levő saruk egy másik sinnel, pl. jelzésre szolgáló kontaktussinnel jutnak érintkezésbe, ezt a sint az áramnak a másik oldalon gyűjtött teljes feszültségével látják el. Ezen találmány kivitelénél az erőátviteli vagy «harmadik sin» egész hossza mentén a jelző- vagy szabályozó berendezés számára való kontaktussinék vannak alkalmazva úgy, hogy a berendezéshez tartozó saruk, a kollektorsarukkal egy vonalban alkalmaztatnak. A kontaktussinék előnyösen alacsonyabban vannak elrendezve, mint az erőátviteli sinek, azonban azokat magasabban is rendezhetjük el, mint az utóbbiakat. A szabályozó- vagy jelzőkontaktussiuek áramukat egy más erőforrásból nyerik, mint amelyek a vonat tulajdonképeni üzemére használtatnak, minthogy különben az erős üzemi áram a mozdonyon levő készülékeket érhetné és károsíthatná, minthogy azok nincsenek olyan magas feszültségre berendezve, mint aminőt az üzemnél rendesen alkalmazni szoktak és ezenkívül az üzemi áram a jelző rendszert más tekintetben is hátráltatná. Ebben a találmányban oly eszközökről is gondoskodtunk, melyek segélyével a mozdony kétoldalán levő erőkollektorsaruk az áramkörből önműködően kiiktattatnak, vagyis a főáramtól lekapcsoltatnak, mihelyt az üzemáram gyűjtését nem teljesítik és addig míg ezt az áramot újra nem gyűjtik, kiiktatva maradnak. Továbbá egy szabályozó- vagy jelzőkontaktussin is van elrendezve, mely a mozdony födelében alkalmazott berendezéssel együttműködhetik úgy, hogy az a jelzett fajtájú villamos vasútaknái alkalmazható, anélkül, hogy ezzel a rendszerrel és a közönségesen használatos üzemi szabályzattal ellentétbe jutna. A 20., 21. és 22. ábrákon (4y)-al a közönséges vasúti síneket jeleztük és (5y, 6y)-al az erőátviteli sineket, melyek áramukat megfelelő erőforrásból, pl. a (7x) dinamóból nyerik. Ezek az erőátviteli sinek gyakran a pályának csak egyik vagy másik oldalán vannak alkalmazva ós rendesen csak rövid pályán mindkét oldalon. Hogy az önműködő jelző-, megállító- vagy szabályozószerkezeteket működtessük, a pálya mentén bizonyos közökben (41) kontaktussinék (20. ábra) vannak elrendezve, az ellenkező oldalon, mint ahol az (5y és 6y) erőátviteli sinek vannak alkalmazva. Ezek a (41) kontaktussinék oly mélyen vannak elhelyezve, hogy alsó fölüieteik kellőleg az (5y és 6y> sinek alsó fölületei alatt vannak (21. ábra)úgy, hogy az önműködő szabályozó- vagy megállítószerkezet működtetésére egy kontaktussarúval kapcsolódhatnak, ha oly tipusu kontaktussarúkat alkalmazunk, melyek a sinek alsó fölületével érintkeznek, vagy pedigezen (5y, 6y) síneknél magasabban lehetnek alkalmazva, hol oly tipusu sarúkat alkalmazunk, melyek a sinek fölső fölületét súrolják. A találmánynak a rajzokon föltüntetett foganatosítási alakjában, a (42) kontaktussarunak (279) kontaktuslemeze a (280) rugók által rendesen a megemelt helyzetben tartatik meg; úgy hogy az az (5y és 6y) sinek alsó oldalával érintkezik. Ez a (279) kontaktuslemez azonban, mely az áramot fölveszi vagy gyűjti és azt a (46) tartókeretbe vezeti, nincs a szabályozószerkezettel közvetlenül összekötve, midőn az (5y és 6y) erőátviteli sínekkel érintkezik, ami a 22. ábrán föltüntetett helyzetnek felel meg. Ennek oka az, hogy, midőn a kontaktuslemez azt erőátviteli sinekkel érintkezik, csak egy kis távolsággal van leszorítva és a (96) csúszókontaktus nem forog el annyira, hogy a. (46) kerettel a (282) pecek útján összekötött (287) kontaktussal érintkezésbe jusson és a (49) csúszókontaktus nem forog el annyira,, hogy a (46) kerettel a (47) vezeték útján összekötöttt (48) kontaktust elérje. Más szóval: a (279) koűtaktuslemeznek a mozdonyfödélben alkalmazott szerkezetekkel nincsvillamos összeköttetése, amíg ezek a kontaktusok nincsenek zárva. Ha azonban a (279) kontaktuslemez egy (41) kontaktussin-