67888. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hab lététesítésére tűzoltási célokra

Megjelent 1915. évi augusztus hó 17-én. MAGY. SZABADALMI Któ. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 67888. szám. XVIII/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés hab létesítésére tűzoltási célokra. ROSENTHAL JOSEF GYÁROS WIENBEN. A bejelentés napja 1914 julius hó 14-ike. Elsőbbsége 1913 augusztus hó 23-ika. Ismeretes már égő folyadékok, pl. benzin oltására két elkülönítve készen tartott s elegyítéskor gázt és habot fejlesztő folyadékot alkalmazni, mikor is a gáz a babban mechanikusan visszatartatik s ezáltal a babot állandósítja. A hab az égő tárgyakat bevonja s ezáltal a tüzet elfojtja. A mindenkori használatra kész ilyen célú folyadéktartályok azonban igen terjedelmesek s könnyen befagynak. Ennek elkerülésére ajánlották már a reagenseket szilárd alakban alkalmazni s az oldatot csak használatkor létesíteni; ezen ismert eljárásnál tehát a víz az összes reagenseket egyszerre oldja s egyetlen elegyet képez, melyben az egyik reagens teljes tömege a másik reagens teljes mennyiségére hat, miáltal tudvalevőleg csak tökéletlen kihasználás jön létre. Tekintettel erre ajánlottak már oly tűzoltókészülékeket is, melyeknél az oldatok nyomóvíznek a szilárd alakban lévő reagenseken való átvezetése révén létesíttetnek; a nyomóvíz vezetése azonban ezen készülékeknél úgy történik, hogy az az elkülönített reagenseken két párhuzamos áramban folyik keresztül s csak ezen áramok egyesülésekor mehet végbe a habképző reakció. Ezen elrendezés föltétele az, hogy a reagensek maximális kihasználása céljából a találkozó oldatokban lévő reagensek, mennyisége pontosan feleljen meg a stöchiometrikus viszonynak; minthogy e föltétel gyakorlatilag nem valósítható meg, ezen készülékek is tökéletlen hatásfokúak. A találmány értelmében a reagenseket tartalmazó kamrákat egymás mögé iktatjuk úgy, hogy az egyik kamrán keresztüláramlott és az egyik reagenst oldva tartalmazd nyomóvíz a második kamrába lép, amelyben az oldott reagensnek megfelelő mennyiségű másik reagens hathat reá. Emellett a reakció tökéletességét lényegesen fokozhatjuk azáltal, hogy a második kamra be- és kibocsátónyílásait úgy rendezzük el, hogy a vízáram a második kamrából csak irányváltozás után léphessen ki. Ezen irányváltozás mechanikai úton elősegíti a második reagens oldódását. A csatolt rajzon az eljárás foganatosítására szolgáló készülék egy példája metszetben van föltüntetve. A készülék a célszerűen fémből készült, csőalakú, mindkét végén zárt (v) edényből áll, melyet a (c) harántfal egy kisebb (m) és egy nagyobb (n) kamrára oszt föl. A (m) kamra a zárható (f) töltőnyíláesal és a (d) bevezető csőcsonkkal van ellátva, míg az (n) kamra az (a) nyíláson át tölthető s a (v) edénnyel