67872. lajstromszámú szabadalom • Szer rovarok irtására és eljárás ezen szer készítésére

Megjelent 1915. évi augusztus hó 17-én. MAGY. ggj^ KIR SZABADALMI fig HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67872. szám. X/h. OSZTÁLY. Szer rovarok stb. irtására és eljárás ezen szer készítésére. DR

GRETHER GUSTAV VEGYÉSZ COBLENZBEN. A bejelentés napja 1914 julins hó 17-ike. Elsőbbsége 1913 julins hó 28-ika. A találmány tárgya eljárás növényeket i károsító élősdiek irtására folyós, illó irtószerek, pl. szénkéneg, tetraehloraethan, stb. segélyével. Eddig különösen a peronospora j irtására szénkéneget használtak, mely könynyen illó és igen nehéz. E sajátságai hátrányosak, mert nagy súlya folytán a szénkéneg a gyökerek mentén gyorsan beszivárog a mélyebb földrétegekbe, ahol már nem fejt ki hatást, mert gőze is oly súlyos, hogy nem képes a gyökerekhez újból fölemelkedni. Előfordult az is, hogy meredek lejtőkön a szénkéneg az inficiált tőkéktől lecsurgott az egészséges tőkékhez s ezeket tönkretette. E hátrány elkerülésére ajánlották a szénkénegnek laza anyagokba, pl. tőzegbe való fölszivatását s e tőzegnek a gyökerekre való hintését. Ezáltal azonban a szénkéneg oly nagy fölületre lett fölosztva, hogy igen gyorsan párolgott el, időbeli hatása tehát csökkent. Ajánlották továbbá a szénkénegnek dextrinnel, cukorral, arabgumival, stb. való emulgálását oly célból, hogy az emulszió vízzel legyen hígítható. Az ilyen emulsziónak is meg volt az a hátránya, hogy a meredek lejtőkön elfolyt a védendő tőkéktől és hogy a gyökerek alatti földrétegekbe is beszivároghatott. Emellett az ilyen higítás folytán az i elegy fölületegységenként kevés szénkéneget tartalmazott, az elpárolgás tehát túl gyors volt. | A találmány e hátrányokat azáltal szünteti meg, hogy az irtószert enyv vagy hasonló anyag és víz segélyével többé-kevésHbé sűrű, pépes alakba hozza s ilymódon alkalmazza közvetlenül a kellő helyeken. A találmány értelmében például 1 s. r. enyvet 10 s. r. vízben oldunk s az enyvoldathoz lassanként hozzákeverjük a hatószert, mely ilyen módon igen finoman oszlik el az enyvoldatban. Iyen módon igen nagy mennyiségű szénkéneget keverhetünk az enyvoldathoz, mely azt mechanikusan fogva tartja. A kisérletek szerint 1 s. r. enyv 90 és több s. r. szénkéneget vagy tetrachloraethant tud megkötni. A kocsonyás, pépes vagy szilárd végtermék a megtámadott tőkékre helyeztetik, még pedig úgy, hogy a fölületegységre a kívánt mennyiségű tiszta hatóanyag jusson. A hatóanyag igen. lassan párolog el, mert a szernek csupán külső, a levegővel közvetlenül érintkező fölületei adják le a szénkéneget. Ezen fokozatos párolgás elősegíti a hatóanyagnak a tőke körül való kellő elterjedését, különösen oldalirányban. Ha a hatóanyagokat folyós állapotban alkalmaznék, a gőz lénye-