67864. lajstromszámú szabadalom • Palackzáró kupak és eljárás előállítására

a tömítőtárcsa alsó oldalán kiizzad és a palackban lévő folyadékba csöpög, amelyben «gyöngyöket» alkot. Továbbá az összerakott zár hevítése alkalmával a tömítötár•csák, ha parafából készülnek, a magas hőfok következtében elvesztik szívósságukat, a mesterséges anyagból készült tárcsák pedig teljesen használhatatlanokká válnak, mivel rendszerint olyan kötŐ3zert tartalmaznak, amelyet a hő megtámad. A találmány főcélja oly zárószerkezet létesítésében áll, amelynél a töfnítőtárcsa és •a kupak közötti szilárd kapcsolatot folyékonj- vagy nyúlós ragasztóanyag hozza létre, amely, ha a nárat a víz forrpontja alatt fekvő hőfok hatásának tesszük ki, megalszik és oldhatatlanná válik. Ennélfogva a jelen találmány szerint jóval alacsonyabb hőfok elegendő, mint amilyen az addigi eljárásoknál szükséges volt, mivel a fönt leirt eljárások hátrányai meg vannak szüntetve. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti zárószerkezet liosszanti középmetszetét, a 2. ábra egy módosított kivitel hasonló metszetét, a 3. ábra a kupaknak ragasztóanyaggal való megtöltését, a 4. ábra a zár részeinek egyesítését mutatja. A rajzokon koronadugó-tipusú zár van példa gyanánt fölvé ve, azonban magától értetődik, hogy a találmány másféle zárókupakokon is alkalmazható, mivel a kupak v alakja a találmányra nézve közömbös. Az 1. ábra szerinti kivitelnél a (10) kupak <11) fejrésze lényegileg hengeralakú, (12) karimája pedig hullámos vagy bordás és ismert módon rögzíthető a palack nyakának külső oldalán. A kupak a szokásos ónozott, vékony vasbádogból készül s fejének külső oldala néha díszítve van. A kupak belsejében a parafából vagy hasonlóból álló (13) tömítőtárcsa foglal helyet, melyet a közbehelyezett (14) ragasztóanyag kapcsol össze a kupakkal. A ragasztóanyag tulajdonságai alább lesznek részletesen leírva. A zár előállítása úgy történik, hogy a fémkupakot egy (15) tartányból (3. ábra) ragasztóanyaggal töltjük meg, amelynek a kupakba való folyását a (16) csap segélyével szabályozhatjuk. Azután a (13) tömítőtárcsát a ragasztóanyag fölé a kupakba helyezzük és az így összeállított zárat alkalmas tartóra, pl. a (17) gőzkamrára helyezzük és a (18) dugattyúval vagy más megfelelő eszközzel nyomást gyakorolunk reá. A hő hatása alatt, amelynek a zár ki van téve, a ragasztóanyag megalszik és a kupakot a tömítőtárc3ával szilárdan összekapcsolja. A ragasztószer olyan anyagból áll, amely csupán a hő hatása alatt megalszik és oldhatatlanná válik, vagy pedig olyan anyagból, amelynél ezen eredményeket a hő és alkalmas vegyi szerek hozzák létre. Bizonyos proteidok vagy részben proteidokból álló anyagok, mint a fehérje vagy vér, a jelzett célra fölhasználhatók, mivel a hő hatása alatt megalszanak és oldhatatlanná válnak. A fehérje különösen alkalmasnak mutatkozott a találmánnyal kapcsolatban való fölhasználásra, mivel szagtalan, íztelen és kezelés előtt vízben oldható, amellett pedig 60° C-nál megalszik. Az összeállított zárak nyomás alá vethetők, anélkül, hogy a fehérje vegyi tulajdonságai megváltoznának s ha a nyomás alkalmazása után vagy annak föntartása közben hőhatásnak tétetnek ki, akkor a fehérje azonnal megalszik, oldhatatlanná válik és a zár részeit hatásosan egyesítő ragasztószert képez. A másodsorban említett ragasztóanyagok közé tartozik a zselatin és glicerin, amely anyagok formaldehidnek vizes oldatával keverve és fölmelegítve megalszanak és oldhatatlanná válnak. Szükség esetén a fémkupak és a tömítőtárcsa közé papir- vagy más anyagú lap helyezhető. A 2. ábrán ilyen kivitel van föltüntetve, amelynél a (19) kupakban a papírból vagy más hasonló anyagból álló (20) lap foglal helyet. Ezen lapot a ragasztóanyagnak (21) rétege foglalja a kupakhoz, míg a' (20) lapra helyezett (22) tömítőtárcsát a ragasztóanyag (23) rétege köti össze a papírlappal. Ezen kivitel előállítása úgy történik,, hogy a kupakba először kellő mennyiségű