67857. lajstromszámú szabadalom • Távozó égési gázokkal hevített csöves tápvízelőmelegítő

csövekből fölszálló forró vízzel keveredik. A keveredés annál hatásosabb, minél kisebb a magassági különbség az előmelegítőcsövek és a beépített csövek torkolatai között. A hideg tápvíznek a fölső gyűjtőtartályban való további fölhevítése azáltal létesül, hogy a fölszálló víz egy része körfolyamban marad, tehát ismét az előmelegítőcsövekbe lefelé áramlik, míg a víz többi része a betáplált víz arányában a kazánba leszoríttatik. A keverés által a fölső gyűjtőtartályban előmelegített és levegőtől mentesített tápvíz még hidegebb, mint a betétcsövekből fölszálló forró víz, következésképen a gyűrűalakú térben az előmelegítőcsövek és a betétcsövek között meleget fölvéve sülyed egészen a gyűrűalakú tér alsó végéig, ahol az alulról jövő forró vízzel egyesül és a betétcsövekben fölszáll. Ily módon a melegítendő vizet a fölszálló gázokkal ellenáramban lefelé vezetjük, miután a fölső gyűjtőtartályban annyira előmelegítettük, hogy a levegő kihajtatott és az előmelegítőcsövek izzadása elkerültetett. Az előmelegítőcsöveketöblítő víz-, ill. fűtőgázáramok hőmérséklete ugyanabban a keresztmetszetben ugyanaz az előmelegítőcsövek egyenlően tágulnak ki és ezért egyenesek lehetnek, miáltal belső részük könnyen tisztítható és a csövek kényelmesen kicserélhetők. A 3. ábra szerinti elrendezésnél az összes előmelegítőcsöveken fölülről lefelé vízáram halad át, miáltal a fölszálló fűtőgáz irányának megfordítása nélkül ellenáramú hevítést érünk el és az irányváltozás okozta huzamveszteséget elkerüljük. Ha a betétcsöveket a 4. ábra szerint .rendezzük el, a hidegvíz, miután a fölső gyűjtőtartályban a gyűrűalakú térből fölemelkedő ' vízzel való keveredés által fölmelegíttetett és levegőjétől megszabadíttatott, a betétcsöveken át lefelé sülyed. Ebben az esetben tehát úgy a gázok, mint a vízáram az előmelegítőcsövek gyűrűtereiben egyenáramban fölfelé haladnak. Bár az (e) tápcső kis. magasságban az előmelegítőcsövek szájnyílásai fölött lehet elrendezve, mégis fölléphet az a veszély, hogy hosszabb táplálási szünetek alatt, pl. ha a táplálókészülék fölmondja a szolgálatot, a fölső gyűjtőtartály víztartalma túlnyomó részben elpárolog. Ez a veszély nevezetesen oly előmelegítőknél fordul elő, melyek a fűtőgázáramból nem kapcsolhatók ki. Ezen hátrány elkerülése céljából a tápvezetékben a fölső (a) gyűjtőtartály fölső része és a gőzkazán közé a nagy víztartalmú (f) tartály van kapcsolva, melynek víztartalma a gyűjtőtartályba folyik, ha annak víztartalma elpárolgás következtében csökken, továbbá a gőz az (a) gyűjtőtartályból az (f) tartályba és az előmelegítőben, valamint a hozzátartozó kazánban uralkodó magasabb nyomásnál az (f) tartályból ugyanazon az úton, mint a tápvíz, a kazánhoz áramlik anélkül, hogy az (a) gyűjtőből az (f) tartályba nagyobb mennyiségű vizet kellene szorítani. Ezen készüléknél tehát úszószelepek és hasonlók alkalmazása nélkül az előmelegítőben termelt gőz hasznosan a kazánba vezettetik, míg az (f) tartály víztartalma önműködően és minden külön készülék nélkül az előmelegítőnek elpárolgás útján csökkentett víztartalmát egészíti ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Távozó égési gázokkal hevített tápvízelőmelegítő, melynél a fölső és alsó gyűjtőtartály csövek útján van egymással összekötve és a tápvíz be- és elvezetése a fölső gyűjtőtartályban történik, azáltal jellemezve, hogy a (c) előmelegítőcsövekben szűkebb (d) csövek vannak elrendezve, melyeknek fölső nyílásai az (a) gyűjtőtartályba nyúlnak. 2. Az 1. igényben védett tápvízelőmelegítő foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy készülékek vannak elrendezve, melyek a (b) betétcsövek följebb vagy lejebb való állítását teszik lehetővé. 3. Az 1. és 2. igényben védett tápvízelőmelegítő foganatosítási alakja, melynél a fölső gyűjtőtartály fölött víztartály van elrendezve, mely egyidejűleg az előmelegítőben képződött gőz fölvételére is szolgál, azáltal jellemezve, hogy az (f)