67852. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogénekkel, különösen klórral kezelt víz tisztítására és sterilizálására
Megjelent 1915. évi augusztus hó 17-ón. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI f j^ g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67852. szám. IV/e. OSZTÁLY. Eljárás halogénekkel, különösen klórral kezelt víz tisztítására és sterilizálására. KRIEGSHE1M HEINRICH VEGYÉSZ BERLINBEN. A bejelentés napja 1914 julius hó lé iké. Elsőbbsége 1913 augusztus hó 12-ike. Ha vízhez sterilizálás és tisztítás céljából halogéneket adunk, a hozanyagok a vízzel és a benne oldott gázokkal vagy sókkal cserebomlásba lépnek; ezen cserebomlások példaképen klór esetében a következő egyenletek szerint mennek végbe. a) Szabad Mór hozzáadásánál : 2C1 -f Ha O = Cl + HOCI + H HOCI = HC1 -f- 0 2HC1 + Ca(HCO'3 )2 = CaCl2 + 2H2 0 -+- 2COa b) Klórmész hozzáadása esetében: Ca0Cl2 = CaCl2 + 0. A nascens oxigén létesíti az oxidálást és sterilizálást. Ezen cserebomlások a napfénytől való elzárásnál és hidegben igen lassan mennek végbe. A hozzáadott klórvegyületek vagy azok közbenső vegyületei, pl. HOCI a vízben még több órával a fertőtlenítőszerek hozzáadása után is kimutathatók. Kitűnt azonban, hogy a halogénnek, pl. a klórnak a vízben tartalmazott vagy ahhoz hozzáadott szerv.etlen anyagokkal, pl. a földalkáliákkal való lekötését azáltal lehet csaknem pillanatnyilag és tökéletesen elérni, hogy a halogénnel kezelt vizet likacsos testek mentén csurgatjuk, vagy ilyen testeken csurgatjuk át, vagy ilyenek segélyével szűrjük. Közömbös, hogy az emellett alkalmazott testek szervetlen vagy szervek természetűek-e, hacsak azok vízzel klórral és oxigénnel szemben érzéketlenek. Minél finomabbak a pórusok és minél egyenletesebben vannak azok a fölületen elosztva, annál jobb a hatás, így különösen hatásosak azok a testek, melyek átmenő porózitása még mikroszkóp alatt is csak azáltal ismerhető föl tökéletesen, hogy festékoldatokkal egyenletesen színezhetők. Az ilyen testeket rövidség kedvéért ultramikroszkóposan likacsos testeknek nevezzük. Ezek közül a jelen célra a kicserélő szilikátok (aluminátszilikátok, zeolitok, permutit) jönnek tekintetbe, melyek a katalitosan ható oxidoknak bázisok alakjában való kiválását is megengedik. A föntiekben leírt eljárás egy kiviteli módozata a halogéneknek a vízhez való hozzáadása által keletkezett nascens oxigénnek ózonná való átalakítását célozza. Ismeretes, hogy a nascens oxigén nagy hőmérsékleten ózont képezhet, így pl. a fölszabaduló oxigénnek oxigénáramban való hevítésénél (Brunk kísérletei, lásd Richter «Anorganische Chemie» 1902, 87. lap). Még a közönséges oxigén is ozonizálódik, ha 400° hőmérsékleten mangánszuperoxidon vezetjük át. A jelen eljárással az ózonképződést
