67837. lajstromszámú szabadalom • Generátor nagy frekvenciájú áramok létesítésére

sásba, melyek oly módon vannak kiképezve, hogy C3ak minden harmadik impulzus megy az egyes íveken át, míg az ív két teljes periódus alatt el van oltva. Ez szemmel láthatólag az (L) önindución és a (C) kon­denzátoron áthaladó váltakozóáramok perió­dusára nincsen befolyással, hanem az egyes iveknek eléggé hosszá hűtési időt biztosít. Ugyanezen hatás érhető el a 4 ábra szerinti elrendezéssel, ahol szintén minden­kor csak egy ív működik, míg a másik iettő rövidre van zárva. Mellékáramkörű és sorbakapcsolás kom­binációját is lehet alkalmazni, mint ezt példaképen az 5. ábra mutatja. Több mint két ív esetén két, esetleg több ívet egy­idejűleg lehet égetni. Az ívnek minden egyes áraminpulzus után, tehát periódusonként való változtatása helyett, azzai is megelégedhetünk, hogy az ivet minden második, harmadik, stb. áram­impulzus után, tehát csak minden második, harmadik, stb. periódusban változtatjuk. ^Gyakran azonban mégis' helyes lesz az ívet minden periódusban változtatni. Az ívválta-Jsozás periódusának a nagy frekvenciájú kör 'i.isyf LC. természetes periódusával nem kell pontosan megegyeznie. A váltakozó­áram periódusa természetesen az ívváltás ;periódusa által van meghatározva. Ha az előzőkben csak ívekről, különösen Poulsenívékről volt szó, ez csak azért tör­tént, mert a . Poulsenív mostanáig nagy frekvenciájú váltakozóáramok előállításá­nak leghatásosabb eszköze volt. A jelen el­járás alkalmazása által annyi időt lehet az egyes kisütési pályák lehűtésére és dezioni­zációjára biztosítani, hogy külön hűtés al­kalmazása fölöslegessé válik. Azáltal, hogy az egyes áramimpulzusok­nak az egyes kisütési pályákon való át­menetei között tetemes idő múlik el, a ki­sütés az ívjellegét teljesen elveszti és nem -oszcilláló szikrák sorából fog állani. Szikrapályák helyettvákuumcsövek,egyen­irányítók és hasonlók alkalmazhatók. Oly esetekben, amikor a frekvencia nem túlsá­gos nagy, előnyösen egyszerű megszakítókat is lehet alkalmazni. Ha az előzőkben a kisütési pályák válta­kozásáról volt szó, ezt úgy kell értelmezni, hogy legalább a katóda és a kisütési pálya egy része váltakozik; gyakran célszerű lesz azonban ugyanazt az anódát több kisütési pályához alkalmazni. Az előzőkben csak a kisütési pályák vál­takozásának elvét és több ezzel kapcsolatos előnyt említettünk meg. A következőkben néhány eszközt ismertetünk, melyek segé­lyével a váltakozás létesíthető. Két (a) és (b) ív vagy kisütési pálya al­kalmazásának egy példája a 6. ábrán van­föltüntetve. A katódák és a tápvezeték közé az (La) és (Lb) önindukciók vannak kap­csolva, melyek rendszerint egyenlő nagyok és a tulajdonképeni rezgési kört a (C) kon­denzátor az (L) önindukció és az (R) re­osztát az (La) és (Lb) önindukciókkal kap­csolatban alkotja. A periódus ugyanaz, ne­vezetesen mindkét esetben T. A föltüntetett (I) rezgési kör, az elosztókör a két (La) és (Lb) önindukcióval áll összeköttetésben és természetes periódusa 2 T. A rendszer mű­ködési módja a következő : Ha először is az (a) kisütési pályán áram­impulzus halad át, úgy ezáltal az (I) kör­ben szabad rezgés indukáltatik; egy perió­dussal később az ebben a körben lévő rez­gés az (Laj önindukció által az ellen fog hatni, hogy az (a) kisütési pályán ismét áramimpulzus haladjon át, azonban egy­idejűleg az áramimpulzusnak a (b) stb. ki­sütési pályákon való átmenetét gyorsítani fogja. Pontos emellett az, hogy az (I) kör­ben való csillapítás oly csekély legyen, amennyire az csak lehetséges. Ha új elosztó­köröket kapcsolunk be az (La) önindukció és az (a) kisütési szakasz, valamint az (Lb) önindukció és a (b) kisütési pálya közé, úgy négy kisütési pályát kapunk, melyeken a kisütések hasonló módon sorban egymás után haladnak át. Kissé eltérő elrendezés van a 7. ábrán föltüntetve. Az elosztókör itt két (L'a) és és (L'b) csévével van helyettesítve, melyek az (La), illetve (Lb) csévékkel állanak ösz­szeköttetésben; az (L'a) és (L'b) csévéken a (v) váltakozóáramú generátorból váltakozó-

Next

/
Thumbnails
Contents