67810. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többszinű hatások elérésére, egészben vagy részben műrostokból álló fonatokon vagy szöveteken

Megjelent 1915. évi augusztus hó 14-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67810. szám. XIV/e. OSZTÁLY. Eljárás többszínű hatások létesítésére egészben vagy részben mőrostokból álló fonatokon vagy szöveteken. IFJ. HEINZEL ANSELM HIVATALNOK H/M

DITTERSBACHBAN, MINT BEETZ HANS TISZTVISELŐ PRÁGAI LAKOS JOGUTÓDJA. A bejelentés napja 1914 április hó 6-ika. Elsőbbsége 1913 május hó 19-ike. Már ajánlottak oly eljárást, amellyel többszínű hatásokat lehet növényi fonatokon és szöveteken előidézni és amely abban ál), hogy a festetlen, vagy pedig oxydálószerekkel szemben ellenálló festékekkel megfestett rostokon oxydálóan ható cer-oxigénvegyületeket választanak le, mire az így előkészített rostokat elő nem készített rostokkal együtt dolgozzák föl, a fonatokat vagy szöveteket oxydálással könnyen szétroncsolható festékekkel előfestik és oly szerekkel kezelik, melyek a cer-vegyiiletekből oxigént szabadítanak föl. Sikerült megállapítani, hogy a eer-oxigénvegyületeknek bizonyos festékanyagokra gyakorolt oxydáló hatását, ill. más festékeknek ezen oxydálással szemben való ellenállóképességét fölhasználva, hasonlóképen lehet műrostokból, pl. műselyemből készült fonatok vagy szövetek festésénél többszínű hatásokat elérni. A műselyemnek sokkal érzékenyebb természeténél fogva nem lehetett előre látni, hogy a növényi rostok kezelésére alkalmas eljárás műrostok számára is megfelelő lesz. Azonban a hatás oly meglepően tökéletes, hogy föl kell tételeznünk, hogy az eljárás ismeretlen okoknál fogva, műselyem számára még sokkal alkalmasabb, mint növényi rostok számára. Míg ugyanis az eljárás eredményei többszínű hatások elérésére növényi fonatoknál és szöveteknél nem állanak kellő- arányban a szükségelt munkával és anyaggal, addig műrostoknak a növényi rostok helyett vagy mellett való fölhasználásával sokkal értékesebb hatásokat érünk el. Hogy a műselyem az eljárás által igényelt erős kezelés után még a kellő szilárdsággal bírjon, hogy pamuttal együtt legyen földolgozható, célszerűnek bizonyult a növényi rostok számára alkalmazott eljárást több tekintetben megváltoztatni. A rost előkezelése az ismert eljárás alapján olyként történik, hogy &zt cer-sóoldattal, pl. 20—30° Bé-sűrűségű cerchlorid-oldattal telítjük és szárítjuk, azután pedig erősen alkalikus fürdőbe hozzuk, mely oxydálószerrel,pl. natriumphypochloriddal van keverve, majd pedig a rostokat kiöblítjük és megszárítjuk. A műrostok földolgozásánál ezen eljárás alkalmazása azon főnehézséggel jár, hogy a műselyem a cersóoldattal való telítés és az erre következő' szárítás után szétesik, mielőtt még a lúg-