67780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metán klórozására

Megjelent 1915. évi augusztus hó 12-én. MAGY. KIR. SZABADALMI jSm HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67780. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás metán klórozására. LACY S. BÜRRITT VEGYÉSZ PERTH-AMBOYBAN. A bejelentés napja 1914 julius hó 7-ike. Elsőbbsége 1913 julius hó 7-ike. Ismeretes, liogy metánt klórral való ke- 1 zelós által klórozni lehet. Az ezen ismert eljárás műszaki kivitelére vonatkozó javaslatok lényegükben két irányban mozognak. A javaslatok egy része szerint a klorozást megvilágítás útján viszik keresztül, míg a javaslatok másik része a klórozásnak fokozott hőmérsékletek alkalmazása által való kivitelét igyekszik elérni. Ezen javaslatok egyike sem vezetett eddig műszakilag használható eljáráshoz. A kivitel főnehézsége abban áll, hogy nem sikerült az igen nagy gázmennyiségek alkalmazása mellett lejátszódó folyamatot elég gyorsan és mégis robbanásmentesen keresztülvinni. Kitűnt különösen, hogy a klórozásnak nagyobb hőmérsékleten való keresztülvitelénél robbanásokat, melyek szénleválasztás mellett mennek végbe, nem lehet elkerülni. Beható vizsgálódásokkal sikerült megállapítani azokat a föltételeket, melyek mellett a metán klórozása műszakilag keresztülvihető. Ez az eredmény azáltal válik lehetővé, hogy metán és klór benső keverékét, mely a metánt nagy fölöslegben tartalmazza, fokozott hőmérsékletnek, előnyösen körülbelül 400° C-nak vetjük alá. Ha pl. 10 térfogatrész metán és 1 térfogatrész klór keverékét kb. 400° C-ra hevítjük, a reakció simán és za- ' 1 varó szénleválasztás nélkül megy végbe. Ily föltételek mellett a klór tökéletes kicserélését már akkor is elérjük, ha a gázok csak egész rövid ideig, pl. 10 másodpercig vannak a kemencehőmérsékletnek kitéve. Lényegesen nagyobb hőmérsékletek alkalmazása kerülendő, minthogy ez esetben a szén leválása nem kerülhető el. Ezen eljárás kivitelénél az a meglepő megfigyelés tétetett, hogy lényegében metilklorid keletkezik, míg magasabb klórozási termékek csak kis mennyiségben képződnek. Az eljárásra vonatkozóan továbbá megállapíttatott, hogy bizonyos, különösen porózus katalizátorok, pl. állati szén és más porózus szénfajták a reakciót lényegesen elősegítik és egyúttal robbanásgátlóan hatnak. Nincs kizárva, hogy ezen porózus anyagok kedvező hatása arra vezethető vissza, hogy a folyamat nagy fölületen és sok kis különálló térben játszódik le. Kísérletek mutatják, hogy állati szén használatánál már kb. 350° C hőmérsékleten ugyanaz az eredmény érhető el, mint különben 400° C hőfokon való dolgozásnál. Föltaláló továbbá a müvelet sikerére nézve azt az igen fontos megfigyelést tette, hogy a szénképződés és a szénleválás az edény ' falai által katalitosan befolyásolható. Az